ESA_logo_202020_fehér
ESERO logó fehér

A bolygó pulzusának mérése - felső középiskola

Rövid leírás

Ebben a három tevékenységből álló sorozatban a tanulók megismerkednek azzal, hogyan gyűjtik az adatokat az érzékelők, és hogyan befolyásolja a műhold pályája a nyerhető adatok részletességét. Egy szöveges tevékenység bemutatja a távérzékelés fogalmát, és megvizsgálja, hogyan lehet a különböző pályán lévő érzékelőket és műholdakat a tervezett alkalmazáshoz igazítani. Ezt követi egy matematikai feladat, amely a műholdképen látható részletek mennyiségét befolyásoló tényezőket vizsgálja. Az utolsó tevékenység során a tanulók a Climate from Space webes alkalmazás segítségével számos éghajlati változót vizsgálnak meg az El Niño és La Niña események idején.

Tárgy: Földrajz, természettudományok, földtudományok

Tanulási célok
  • Sorolja fel a távérzékelő rendszer fő összetevőit!
  • Ismertesse a Föld és éghajlata megfigyelésére szolgáló különböző műholdpályák előnyeit és hátrányait.
  • Készítsen infografikát, hogy a kutatást érdekfeszítő módon közvetítse
  • Digitális kép elemzése a kép felbontásának meghatározásához
  • Fontolja meg, hogy az érzékelőket hogyan igazítják a műholdas platformokon való használathoz.
  • Javasolja a különböző műszerek által gyűjtött adatok felbontása közötti különbségek okait.
  • Éghajlati adatok felhasználása az El Niño és La Niña események azonosítására
  • Magyarázza meg, hogy ezek az események milyen globális hatásokkal járnak, és vizsgálja meg az egyik ilyen hatás emberi és társadalmi hatását.
Korosztály
14 - 16 éves korig
Idő
körülbelül 45 perc tevékenységenként
Erőforrás elérhető a következőkben:
Angol, Francia, Spanyol, Német, Holland 
Kulcsszavak:
, , , , , , , , , , ,
Tevékenység letöltése - HU

Az iskolák éghajlata

Az ESA Éghajlatváltozási Kezdeményezése (CCI) által kifejlesztett, az éghajlati rendszer kulcsfontosságú aspektusaira összpontosító tantermi forrássorozat.

Látogasson el a Climate for Schools weboldalára
Tevékenység 1:A bolygó pulzusának mérése
Ebben a szövegértési tevékenységben a tanulók megismerkednek a távérzékelés fogalmával, és felfedezik a különböző pályán keringő műholdak használatát a Föld éghajlati rendszerének összetevőinek megfigyelésére. A magabiztos olvasók ezt a tevékenységet önálló házi feladatként is elvégezhetik, a végső kutatási feladatot pedig egyénileg vagy párban/csoportban is elvégezhetik.
Tevékenység 2: Mit láthatunk az űrből?
Ebben a tevékenységben a tanulóknak el kell gondolkodniuk azokról a tényezőkről, amelyek befolyásolják az űrből gyűjtött adatok részletességét. Az osztályteremben egy hétköznapi fényképezőgéppel készített digitális kép információin alapuló számítások lehetővé teszik a tanulók számára, hogy felülvizsgálják a hasonló háromszögekkel vagy az arányossággal kapcsolatos matematikai elképzeléseket. A Climate from Space webalkalmazásban található adatkészletek felbontásának vizsgálata bemutatja az űrből mérhető ECV-k széles skáláját. 
Berendezések
  • Diák munkalap 2 (2 oldal)
  • Egy méteres vonalzó vagy mérőszalag
  • Okostelefon vagy digitális fényképezőgép
  • Számológép
  • Képfeldolgozó szoftverek, amelyekkel a hallgatók már ismerkednek
  • Éghajlat az űrből webes alkalmazás (cfs.climate.esa.int)
3. tevékenység: El Niño és La Niña
Ebben a tevékenységben a tanulók részletesebben megvizsgálnak néhány adatot a Climate from Space webes alkalmazásban, hogy segítsék az El Niño és La Niña események megértését és a hatásukkal kapcsolatos kutatásokat.

Tudtad?

A Föld-megfigyelés egyik legfontosabb felhasználási területe az éghajlat megfigyelése. Az éghajlati rendszer bonyolult, és megértéséhez a világ minden tájáról végzett mérésekre van szükség, ezért az űr ideális nézőpont az adatgyűjtéshez: egyetlen műholdképen szereplő információk összegyűjtéséhez földi megfigyelők egész seregére lenne szükség. Az űrbe telepített műszerek távoli vagy megközelíthetetlen helyekről, például a sarkvidékekről és az óceán közepéről is gyűjthetnek adatokat. A műholdak további előnye, hogy éveken keresztül rendszeres időközönként végezhetnek méréseket. A műholdak több műszercsaládjának egymást átfedő méréseinek köszönhetően ma már részletes, évtizedekre kiterjedő adatokkal rendelkezünk az éghajlat számos olyan kulcsfontosságú aspektusáról, amelyeket a tudósok és a politikai döntéshozók alapvető éghajlati változóknak (ECV-k) neveznek.

Az elektromágneses spektrum - Bevezetés

Ismerje meg az elektromágneses spektrumot és azt, hogy a műholdak hogyan látják a láthatatlant. Az ESERO Németország videója (angolul).

A spektrális felbontás

A földmegfigyelő műholdak bolygónk őrzői. A távérzékelési technológiának és a napi adatgyűjtésnek köszönhetően a kutatók az űrből jobban nyomon tudják követni bolygónk óceánjait és a tengerszint emelkedését. Az ESA vezető tanácsadója...