ESA_logo_202020_fehér
ESERO logó fehér

Időjárás vs. Éghajlat - Az időjárás és az éghajlat közötti különbség megértése

Rövid leírás

Ebben a három tevékenységből álló sorozatban a tanulók megtanulják a különbséget az időjárás és az éghajlat között. Meghatározzák a különböző éghajlati övezeteket, és összegyűjtik saját időjárási adataikat. Elemzik és összehasonlítják a napi és havi léghőmérséklet-méréseket. Végül megismerkednek a különböző éghajlati forgatókönyvekkel, és meghatározzák, hogy ez mit jelent a saját területük/országuk havi átlaghőmérsékletére nézve. 

Tárgy: Matematika, Tudomány

Tanulási célok
  • Az időjárás és az éghajlat közötti különbség megértése
  • Az éghajlat elemeinek és tényezőinek (szél, hőmérséklet, légnyomás, csapadék) azonosítása.
  • A világ éghajlati övezeteinek azonosítása néhány alapvető jellemző felismerésével
  • Időjárási és éghajlati adatok összehasonlítása
  • Tanulja meg, hogyan kell időjárási méréseket végezni és gyűjteni
  • A heti/havi átlagos léghőmérséklet kiszámítása
  • Táblázatok és grafikonok értelmezése és következtetések levonása
Korosztály
8 - 12 éves korig
Idő
körülbelül 45 perc tevékenységenként
Erőforrás elérhető a következőkben:
Holland, Angol, Francia, Német, Görög, Olasz, Portugál, Szlovén
Kulcsszavak:
, , , , , ,
Tevékenység letöltése - HU
1. tevékenység: Időjárás vagy éghajlat?
Ebben a tevékenységben a tanulók a Paxi különböző állításainak elemzésével megismerik az időjárás és az éghajlat közötti különbséget. A tanulóknak meg kell állapítaniuk, hogy az "időjárás" kifejezés rövid időszakot (órák vagy napok), míg az "éghajlat" sokkal hosszabb időszakot (évek, évtizedek) jelent. 
Tevékenység 2: Időjárás detektívek
E tevékenység során a tanulók saját időjárási megfigyeléseket végeznek a levegő hőmérsékletének mérésével, majd elemzik az adatokat. A tanulók elsajátítják az adatgyűjtési készségeket és gyakorolják az adatok matematikai kezelését. 
Berendezések
  • Hőmérő
  • Tanulói feladatlap
  • Számológép
3. tevékenység: Klímariporterek
E tevékenység során a tanulók megvizsgálják a jövőbeli éghajlati forgatókönyveket, és elemzik, hogy ezek milyen hatással lesznek a hőmérsékletre. Összefoglalót írnak a 2050-es év éghajlatáról! A tanulók olyan intézkedéseket is megvitatnak, amelyek segítenek csökkenteni a hőmérséklet-emelkedés okozta hatásokat, illetve felhívják a figyelmet azokra. A tevékenység megkezdése előtt fontos felmérni a tanulók az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos ismereteiket gázokkal kapcsolatos ismereteikről. A fiatalabb tanulók a tevékenységet a következők megtekintésével kezdhetik Paxi videóját az üvegházhatásról.

Tudtad?

Az éghajlat évmilliárdok óta változik. Hosszú hidegebb vagy melegebb időszakok már jóval azelőtt is előfordultak, hogy az emberek megjelentek volna a bolygón, és befolyásolni tudták volna azt. A tudósok nyomozóként dolgoznak azon, hogy kiderítsék, milyen volt az éghajlat. Ezeket a tudósokat paleoklimatológusoknak nevezik. A Föld éghajlatának tanulmányozásához a tavak és óceánok üledékében, a gleccserekben, a kövületekben és a fák évgyűrűiben található nyomokat használják. A hideg és száraz Antarktiszon található Concordia kutatóállomás az egyik legelszigeteltebb emberi helyőrség a Földön, és tökéletes hely bolygónk éghajlati múltjának vizsgálatára. Amikor a paleoklimatológusok összekapcsolják a Föld éghajlatának rekonstruált történetét a Föld mai éghajlatára vonatkozó megfigyelésekkel, és ezeket számítógépes modellekbe helyezik, meg tudják jósolni a jövőbeli klímaváltozást.

Sentinel-3 az óceánokért

Fedezze fel, hogy a Copernicus Sentinel-3 küldetés hogyan segíti a tudósokat bolygónk általános egészségi állapotának megértésében.

    Powered by  GDPR cookie-megfelelőség
    Adatvédelmi áttekintés

    Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.