2. fázis - Az éghajlati probléma vizsgálata​

Ebben a fázisban a diákok az 1. fázisban azonosított éghajlati problémát vizsgálják. Ehhez a tanulók gyűjtsd össze a megfelelő adatok, fordítsd le ezeket az adatokat, analyse megállapításaik és következtetések levonása.

A 2. szakasz során az ESA vagy adott esetben a nemzeti koordinátor online eseményeket szervez, amelyeken a csapatok "Kérdezzen egy tudóst", és kapjon háttérinformációkat és tippeket.

A 2. fázis lépései:

Adatgyűjtés

Adatgyűjtés

A 2. fázis az 1. fázisban azonosított kutatási kérdés megválaszolásához szükséges adatok gyűjtésének ideje. Fontos, hogy minden összegyűjtött adatot rögzítsenek, és ennek érdekében a tanulóknak naplót vagy feljegyzési lapokat kell vezetniük, amelyeken a releváns információkat feljegyzik.

A diákok által az Climate Detectives projekthez használt földmegfigyelési adatok lehetnek földi mérések VAGY műholdas adatok. A tanulók mindkét adattípust felhasználhatják vizsgálataik során.

Földi adatok

Ezek a diákok által a helyszínen gyűjtött adatok. A naplóba, feljegyzési lapba vagy táblázatba a következő fontos információkat kell beírni.

Dátum
Napszak
Helyszín (térkép és GPS)
Éghajlati változó (hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, csapadék, felhőzet)
Megfigyelési feljegyzések
Mérések/számlálások
Felmérési válaszok
A terepi kísérlet adatai
Laboratóriumi kísérleti adatok

A tanulók munkáját a következő eszközökkel is lehet dokumentálni:

Fényképek az adatgyűjtés helyszínéről
Videók
Fotók a csapattagokról munka közben (győződjön meg róla, hogy betartja az iskolára vonatkozó GDPR-szabályokat).
Pillanatképek az összegyűjtött adatokról
A terepen vagy laboratóriumban végzett kísérletek felcímkézett vázlatai

Ez hasznos lehet a diákok által a projekt 3. szakaszában végzett munka kommunikálásában.

A műholdas adatok elérése és felhasználása
A Föld körül műholdak flottája kering, amelyek adatokat gyűjtenek és az éghajlatot az űrből (távolról) figyelik. Ezek a műholdak sokféle érzékelőt használnak, hogy az éghajlati változók széles skálájára vonatkozó aktuális és korábbi adatokkal szolgáljanak.
A diákok hozzáférhetnek a szárazföldi hőmérsékletre, a levegő minőségére, a vegetációs mintákra, a jégtakaróra, az óceánokra és még sok másra vonatkozó adatokhoz. Az adatokhoz és műholdképekhez hozzáférhetnek, és a lekérdezett adatok felhasználhatók a Climate Detectives projekt 1. fázisában meghatározott kutatási kérdés megválaszolásához.

Ha a diákok műholdas adatokat és képeket használnak az éghajlati problémájuk kutatásához, részletes feljegyzéseket kell készíteniük, többek között:
Adja meg a felhasznált alkalmazások linkjét
Az adatok keresésének időpontja
Keresett terület
Feljegyezze, hogy aktuális adatokról vagy múltbeli adatokról van-e szó
Az adatok lekérdezése és mentése
Letölteni és elmenteni a használni kívánt műholdképeket

Az adatok rendszerezése és kezelése

Az adatok rendszerezése és kezelése


Az adatok rendszerezésének első lépése az adatok olyan formába történő összeállítása, amely könnyen értelmezhető, és ahol a változók közötti kapcsolatok könnyen megfigyelhetők.

A tanulók egyértelműen felcímkézett adattáblázatokat tudnak összeállítani. Ezekből aztán különböző típusú grafikonokat lehet készíteni az adatok bemutatására, amelyek segítségével például a minták, tendenciák és hasonlóságok/különbségek jobban láthatóvá válnak.

Vonaldiagramok
szórásdiagramok
trendgrafikonok
oszlopdiagramok
kördiagramok

A grafikonok készítésekor a tanulóknak a következőket kell figyelembe venniük:
a grafikon címe
világosan felcímkézett tengelyek
mértékegységek
megfelelő méretezés

A tanulók egyszerű statisztikai/matematikai számításokat is végezhetnek, mint például a minta mérete, átlag, medián és tartomány.

Ezek a táblázatok és grafikonok hasznosak lesznek a projekt 3. fázisában, amikor a diákok megosztják eredményeiket és közlik eredményeiket.

Az adatok elemzése és következtetések levonása

Az adatok elemzése és következtetések levonása


Az összegyűjtött és összeállított adatok képezik a csoportos projektről folytatott vita, érvelés és reflexió alapját. A diákok a következő kérdések segítségével értékelhetik, hogy eredményeik választ adnak-e a kutatási kérdésükre:
Vannak nyilvánvaló tendenciák/minták?
Mit jelenthetnek a tendenciák/mintázatok?
Vannak eltérések, vagy van valami, ami hibásnak tűnik? Megmagyarázhatóak?
Lehet-e következtetéseket levonni az eredményekből?
Vannak-e a következtetéseknek korlátai?
Elegendő választ kapott-e a kutatási kérdésre?
Szükség van-e további kutatásokra?

A következtetések levonása a kutatási folyamat nehéz része, és az eredmények és a következtetések közötti különbségtétel nem mindig egyértelmű. A következtetésnek meg kell próbálnia választ adni a kutatási kérdésre, és az eredményeket adott esetben grafikonon, táblázatban vagy kördiagramon lehet megjeleníteni, ahogyan az az előző szakaszban látható.

A 2. fázisról és a különböző lépésekről további információkat talál a tanári útmutató