Városi hotspotok

Rövid leírás

Ebben a három tevékenységből álló sorozatban a diákok megtanulják, hogyan vezet az épített környezet a városi hőszigethatáshoz, és hogyan lehet a Föld megfigyelését felhasználni e hatás nyomon követésére és a csökkentésére irányuló kísérletek támogatására. Az első tevékenység során a tanulók egy város vizuális hőmérsékleti adatait vizsgálják meg, és ezek alapján azonosítják a városi hőszigetek néhány okát. A második tevékenység bemutatja a földfelszíni hőmérséklet mérésének alapelveit, és ezt alkalmazza a különböző anyagok városokban való használatának hatásának kiszámítására. Az utolsó tevékenység során a tanulók a Climate from Space webes alkalmazás és a letöltött adatok segítségével összehasonlítják a városi és vidéki környezet hőmérsékletét és tendenciáit.

Tárgy: Földrajz, természettudományok, fizika, földtudományok

Tanulási célok
  • Írja le a városi hőszigethatást, és sorolja fel néhány következményét.
  • Az épített környezet azon aspektusainak azonosítása, amelyek fokozzák és csökkentik a városi hőszigethatást.
  • E szempontok viselkedésének összefüggésbe hozása a hőátadás fizikájával
  • Végezzen számításokat annak bemutatására, hogy a hősugárzás mérései hogyan alakíthatók át hőmérsékleti értékekké.
  • A városokban használt különböző anyagok emissziós értékeinek és a fényességi hőmérsékletnek a viszonyítása.
  • Nagy adathalmazból származó adatok elemzése és bemutatása táblázatkezelő segítségével
  • Készítsen jelentést az elemzett adatokból levont következtetések összegzésére és magyarázatára.
Korosztály
14 - 16 éves korig
Idő
körülbelül 45 perc tevékenységenként
Erőforrás elérhető a következőkben:
1. tevékenység: Városi forró pontok 
Ebben a tevékenységben a tanulók megismerkednek a városi hősziget hatásával. Megvizsgálják a lehetséges hatásokat egy egyre inkább városiasodó, melegedő világban. A tanulók felfedezik egy város hőtérképét, és a tanultakat egy helyi városi környezet feltételezett hőtérképének elkészítéséhez alkalmazzák. A tevékenység egy része vagy egésze házi feladatként is felhasználható. 
Berendezések
  • 1. adatlap (2 oldal, a második oldal választható)
  • Diák munkalap 1
  • Internet-hozzáférés
  • Egy helyi városi terület vázlatos térképei (választható)
  • Képfeldolgozó szoftver vagy színes ceruzák
  • Nagyméretű papírlapok (nem kötelező)
  • Éghajlat az űrből webes alkalmazás: Városi forró pontok történet (opcionális)
Tevékenység 2: Sugárzás és hőmérséklet 
Ebben a tevékenységben a tanulók megtanulják, hogyan lehet a hősugárzás intenzitásának érzékelésével meghatározni a szárazföld felszínének hőmérsékletét egy fekete test jellemzőinek figyelembevételével. A tanulók megismerkednek a vonatkozó egyenletekkel, és egy táblázatkezelő segítségével számításokat végeznek ezek segítségével. 
Tevékenység 3: Város és vidék 
Ebben a tevékenységben a tanulók a Climate from Space webalkalmazás segítségével azonosítják az ellentétes helyszínekhez tartozó földtakaró típusokat, és elemzik a letöltött hőmérsékleti adatokat. A témában tanultakat egy olyan jelentés elkészítésével szilárdítják meg, amely az általuk talált mintákat a különböző felszínek sugárzási viselkedésével és esetleg más éghajlati változókkal kapcsolatos információkkal kapcsolja össze. 

Tudtad?

A városi hőszigethatás olyan jelenség, amelynek következtében a városokban a hőmérséklet gyakran magasabb, mint a környező vidéki területeken. Ez a hatás hőhullámok idején felerősödik, mivel az épített környezet kialakításához használt anyagok nagy hőkapacitással rendelkeznek, és ez korlátozza az éjszakai hűtés mértékét. A növekvő városi népesség és az éghajlatváltozás hatásai azt jelentik, hogy az elkövetkező évtizedekben egyre több embert fog ez érinteni. 

Városi hotspotok

Rövid leírás Ebben a három tevékenységből álló sorozatban a diákok megtanulják, hogy az épített környezet hogyan vezet a városi hő...

Asztro farmer

Rövid leírás:Ebben a hat tevékenységből álló sorozatban a tanulók megvizsgálják, hogy mely tényezők befolyásolják a növények növekedését, és ezeket a tényezőket...

A spektrális felbontás

A földmegfigyelő műholdak bolygónk őrzői. A távérzékelési technológiának és a napi adatgyűjtésnek köszönhetően a kutatók az űrből jobban nyomon tudják követni bolygónk óceánjait és a tengerszint emelkedését. Az ESA vezető tanácsadója...