Éghajlati detektívek Projektek 2019-2020

A projekt címe: A globális felmelegedés jelei

Csapat: Zöld csapat

2019-2020   Scoala Gimnaziala Pui   Pui   Románia   6 A diák életkora: 12-13, 14-15

Egy kis faluban élünk Románia nyugati részén, Pui-ban. A domborzatot tekintve ez egy dombos terület, egy hegyközi medence 400 m-es magassággal, amelyet +2000 m magas hegyek vesznek körül. A lakosok mezőgazdaságot és állattenyésztést folytatnak. Pui időjárása száraz, télen rendkívül hideg, nyáron pedig forró, a vízmennyiség pedig csapadék és hó. Nagyon kevés eső és hó esik. A vízkészletek csökkennek, és a nyári hőmérséklet valóban magas, míg a téli hőmérséklet nem olyan alacsony, mint korábban. Ezt a benyomást szeretnénk alátámasztani vagy cáfolni az adatok erejével, a hőmérsékletre, az eső- és hómennyiségre, valamint a vízkészletekre vonatkozó adatok összegyűjtésével és elemzésével, több mint 30 éven keresztül. A dévai meteorológiai állomás (60 km-re a településünktől) adatainak elemzése alapján 1984-től kezdődően a szélsőséges események rendszerében bekövetkezett változásokra világítottunk rá: - a trópusi napok (napi maximum > 30 C fok) éves gyakoriságának növekedése és a téli napok (napi maximum < 0 C fok) éves gyakoriságának csökkenése; - a nyári minimumhőmérséklet és a téli és nyári maximumhőmérséklet átlagának jelentős növekedése 1 C fokig; - más jelenségek, például a hideg évszakból származó jelenségek elemzéséből a mezőgazdasági terményekre negatív hatást gyakorló jelenség, a jégeső napok éves gyakoriságának jelentős növekedése figyelhető meg; - a hótakarós napok száma is csökkent, összhangban a téli felmelegedéssel. A mezőgazdaságot erősen befolyásolja az időjárás és az éghajlat. Bár falunkban a gazdák gyakran rugalmasan kezelik az időjárást és az évenkénti változékonyságot, a helyi éghajlathoz való alkalmazkodás mégsem nagyfokú a kialakult infrastruktúra, a helyi gazdálkodási gyakorlat és az egyéni tapasztalat formájában. Az éghajlatváltozás ezért várhatóan hatással lesz a mezőgazdaságra, és potenciálisan veszélyeztetheti a gazdálkodási rendszerek bevett szempontjait.

A Romániai Meteorológiai Intézet (Administratia Nationala de Meteorologie) és a Meteoblue adataiból látható, hogy a pui-i átlaghőmérséklet az 1961-1990 közötti időszakban mintegy 2,8ᵒ C-kal, az 1981-2010 közötti időszakban mintegy 1,8ᵒ C-kal emelkedett, az éves csapadékösszeg pedig kevesebb a szokásosnál. Célunk elérése érdekében azt tervezzük, hogy szakmai forrásokból, mint METEOBLUE, legalább az elmúlt 30 évre vonatkozó adatokat gyűjtünk a Pui-i maximális, minimális és átlagos hőmérsékletről, valamint a csapadék és hó mennyiségéről. Elemezni kívánjuk mindezen változók alakulását, hogy megállapíthassuk, hogy a hőmérséklet emelkedése és a Pui által kapott vízmennyiség csökkenése megfigyelhető-e. Ugyanakkor a projektcsoport 6 hónapon keresztül (2019. december - 2020. május) mérni fogja a csapadék és a külső környezetből származó tényleges hőmérséklet értékeit. A hőmérsékletmérés időpontja minden nap délben van. Ugyanebben az időpontban, minden nap délelőtt 10 órakor mérőhengert fogunk használni (a diákok által épített esőmérők segítségével) a tartályokban összegyűjtött esővíz mennyiségének mérésére. Összehasonlítjuk a csapatunk által rögzített adatokat a dévai időjárásállomás által 1984 és 2019 között szolgáltatott adatokkal. Ebben a tevékenységsorozatban a tanulók megtanulják, hogyan használhatják érzékszerveiket és műszereiket az időjárási viszonyok leírására és mérésére. Bevezető tevékenységként a diákok elemezni fogják az időjárással kapcsolatos helyi közmondásokat. Ezután érzékszerveik segítségével időjárási megfigyeléseket végeznek, és megtanulják, hogyan írják le az időjárást. A tanulók egy kis meteorológiai állomást is építenek, és időjárási méréseket végeznek az eső és a levegő hőmérsékletéről. Tanulási célok: - Az időjárási elemek ( hőmérséklet, csapadék) azonosítása; - Az időjárási viszonyok megfigyelése és rögzítése; - A helyi időjárási folyamatok azonosítása; - Megtanulják, hogy a műholdakat, számítógépeket és tudományos műszereket időjárás-előrejelzések készítésére használják; - Megtanulják, hogyan kell időjárási méréseket végezni; - Az adatok ábrázolása és értelmezése. Helyi környezetünk hőmérsékletének, csapadékmennyiségének és vízkészletének tanulmányozása Az összehasonlító vizsgálat elvégzése érdekében az adathalmazt három csoportra osztottuk: piros, sárga és kék (Románia nemzeti színei). Piros csoport: hőmérséklet - 2 diák; Sárga csoport: csapadék - 2 diák; Kék csoport: víz - 2 diák. - Az 1961-1990 közötti időszakban az átlaghőmérséklet körülbelül 2,8ᵒ C-kal emelkedett ; - Az 1981-2010 közötti időszakban az átlaghőmérséklet körülbelül 1,8ᵒ C-kal emelkedett ; - Az 1956-2000 közötti időszakban az éves csapadékösszeg 150 mm/évvel kevesebb a szokásosnál; - A 2007 - 2019 közötti időszakban a mezőgazdasági területek területe 15%-tel nőtt az erdők (akác, fűz, nyárfa) kárára az EU mezőgazdasági támogatásainak keretében; - A csapatunk által rögzített adatok és a dévai meteorológiai állomás által 1984 és 2019 között szolgáltatott adatok összehasonlítása: 2019. december - 2020. március, a hőmérséklet körülbelül 1,5 ᵒ C-kal emelkedett, a csapadék pedig 200 mm/évvel kevesebb.

Ez a tanulmány 213 mezőgazdasági háztartás körében végzett felmérés segítségével vizsgálja a kukorica/burgonya/búza termesztők alkalmazkodását a hosszú távú szárazsághoz Pui faluban. Azonosította azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a gazdálkodók alkalmazkodási reakcióit a vízhiány kezelésére. Az elemzés azt mutatja, hogy a nagyobb mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező és az éghajlati hatásokkal tisztában lévő gazdák nagyobb valószínűséggel alkalmaznak alternatív alkalmazkodási stratégiákat. Az átlaghőmérséklet 1961 óta emelkedett, és a felmelegedés üteme az elmúlt 30 évben fokozódott. Számos szélsőséges hőmérsékleti körülmény egyre gyakoribbá válik. Az 1970-es évek óta a szokatlanul forró nyári napok (csúcshőmérsékletűek) az elmúlt évtizedekben gyakoribbá váltak a Pui régióban. A szokatlanul forró nyári éjszakák (mélypontok) még gyorsabb ütemben váltak gyakoribbá. Ez a tendencia az éjszakai "lehűlés" csökkenésére utal. Bár Pui faluban sok szokatlanul alacsony hőmérsékletű tél volt, a szokatlanul hideg téli hőmérséklet ritkábbá vált - különösen a nagyon hideg éjszakák (mélypontok). A napi rekordmagas hőmérsékleti rekordok gyakoribbak lettek, mint a rekordalacsony hőmérsékleti rekordok. A 2000 és 2009 közötti évtizedben kétszer annyi rekordmagas hőmérséklet volt, mint rekordalacsony. A teljes éves csapadékmennyiség a szokásosnál kevesebb lett. Az aszályos időjárási viszonyok a Pui-szerte fokozódtak, egy részletesebb index azt mutatja, hogy 2000 és 2015 között az aszályos időjárási viszonyok 10%-vel nőttek. Mit lehet helyben tenni az éghajlatváltozás ellen? Közös helyi cselekvési terv létrehozása. A helyi gazdák segítséget kaphatnak a helyi környezetvédelmi csoportoktól, a helyi hatóságoktól és a mezőgazdasági tanácsadó központtól; Több fát ültetünk; A Pui környéki falunapokon tájékoztatjuk az embereket a mezőgazdasági hatékonysági intézkedésekről és támogatásokról. A helyi diákok előadást tartanak a rendezvényeken, építve az iskolájukban tartott különórákra. Minden egyes eseményt előzetesen népszerűsítenek a közösségi csoportok és iskolák látogatásával, valamint a házakba eljuttatott szórólapokkal; A falutervek kiváló eszközei a közösségi cselekvés előmozdításának, és a falusi tanácsok a helyi lakosság széles körű részvételével készíthetik el őket. A falusi tervek foglalkozhatnak az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással. Javítási javaslataink: A maximális hőmérséklet emelkedése és a vízmennyiség csökkenése miatt a következő tevékenységeket kívánjuk elvégezni: 1. Élelmiszerek: Helyi, bioélelmiszerek vásárlása. 2. Tanterv - Az éghajlatváltozás beépítése iskolánkba: A Pui Középiskolában a környezeti nevelést elszigetelten tanítják, ezért nem kapcsolódik a tanterv minden területéhez: földrajz, természettudományok, angol, matematika, művészet, zene, történelem; 3. Termeljünk saját zöldséget! Meg akarjuk változtatni azt, ahogyan a gyerekek értékelik az élelmiszereiket, és ahogyan a mezőgazdaságra tekintenek. A diákok saját gyümölcsöt ültetnek, fejleszthetik a mezőgazdasággal kapcsolatos ismereteiket, és azt, hogy honnan származik az élelmük. 4. Közlekedés: Ösztönözzük a gyalogos és kerékpáros iskolába járást (sok diák akkor is megvárja az iskolabuszt, ha az iskola közelében lakik); 5. Utazás: A helyi tájak felfedezése. Vegyenek részt társadalmi vagy környezetvédelmi projektekben. A diákok ugyanúgy tanulni fognak.

https://climatedetectives.blogspot.com/