Klíma detektívek Projektek 2018-2019

A projekt címe: Megtörténik az éghajlatváltozás?

Csapat: Zenei klimatológusok  Kiválóan díjazott projekt

2018-2019   Vartholomio zeneiskola   Vartholomio-Pyrgos, Ilia prefektúra   Görögország   28 A diák életkora: 12-13, 14-15

Csapatunk a következő éghajlati paramétereket vizsgálta: 1. Régiónk havi átlaghőmérséklete az elmúlt 30 évben. Elkészítettük a vonatkozó grafikonokat, és megvizsgáltuk, hogy eredményeik statisztikailag fontosak-e. 2. A havi csapadékmennyiség a régiónkban az elmúlt 12 évben. Elkészítettük a vonatkozó grafikonokat és tanulmányoztuk őket. 3. A helyi Pinios folyó üledékének változása, mint a folyó területi változásainak mutatója. Ezeket az EO Browser és a Google Earth segítségével követtük nyomon. Azt várnánk, hogy amikor esik az eső, a folyó több vizet nyer, így a partjainak szélessége nagyobb lesz. Ez azt jelenti, hogy a folyó nagysága egy esetleges klímaváltozás indikátora lehet, ha napjainkban másképp változik, mint a múltban. Régiónk gazdasága főként a mezőgazdaságra épül, ezért foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel, mert a helyiek széles körben azt mondják, hogy a levegő hőmérséklete folyamatosan emelkedik, ami tönkreteszi a termést, és lehetővé teszi a gyomok és káros rovarok populációinak hatalmas növekedését, valamint a csapadék mennyisége és ebből következően a folyóink mérete napjainkban gyorsan és furcsa módon változik, ami sok heves áradást és a földek pusztulását okozza. Ezeket a jelenségeket az éghajlatváltozásnak tulajdonítják. Továbbá kiszámítottuk: 1. Az ökológiai lábnyomunkat, vagyis azt, hogy hány bolygóra van szükségünk ahhoz, hogy kielégítsük minden szükségletünket, ha mindenki úgy él, mint mi. Ezen eljárás révén hasznos tanácsokat kaptunk a "Klímadetektívek" projektünk 3. részéhez. 2. A hőmérséklet emelkedése, amit az üvegházhatású gáz CO2 jelenléte okoz. Így megértettük, hogy az emberi tevékenységek, amelyek hatalmas mennyiségű CO2-t bocsátanak a légkörbe, mennyire veszélyesek az éghajlatra.

Hőmérséklet: A hőmérséklet emelkedő tendenciáját számoltuk ki, de a vonatkozó grafikonok (hőmérséklet az éveken keresztül) minden egyes meredekségének 95% konfidenciaintervallumát tanulmányozva létrehoztuk: a január, február, március, szeptember, október, november, december hónapok esetében 95% valószínűséggel ez a növekedés nem lesz statisztikailag szignifikáns, de ez az éghajlati rendszer inherens változékonyságából adódhat. A többi hónap esetében 95% valószínűséggel ez a növekedés statisztikailag szignifikáns, valószínűleg az éghajlatváltozás miatt. Eső: Sajnos az adatok, amelyeket sikerült megszereznünk, csak az elmúlt 12 évre vonatkoztak, így következtetéseink nem adhatnak statisztikailag megbízható következtetéseket. Április, október és december az évek során egyre kevésbé csapadékos, ellentétben a többi hónappal. Január és november mutatja a legnagyobb tendenciát a növekvő mennyiségű csapadékra. Pinios folyó: nem sikerült megerősítenünk a folyó nagyságának furcsa, esetleg az éghajlatváltozásra visszavezethető változását, mivel nem áll rendelkezésünkre archívum a mindennapos műholdfelvételekről, hanem csak néhány dátumról. A CO2-ról szóló kísérlet: A CO2 1,6C-kal melegebb lett, mint a légköri levegő. Tehát, ha figyelembe vesszük, hogy az emberek milyen hatalmas mennyiségű CO2-t (290 ppm 2015-ben) bocsátanak a légkörbe évente, akkor arra következtethetünk, hogy ez a gáz mennyire veszélyes a légkör felmelegedésére. Ráadásul, bár ezek az indukált hőmérséklet-emelkedések kicsinek tűnnek, nem szabad elfelejtenünk, hogy az utolsó gleccseridőszakban a Föld felszínének átlaghőmérséklete mindössze 4C-kal volt alacsonyabb, mint a mai érték!!!!. Tehát ezek a kis számok hatalmas változásokat okoznak az éghajlatban. Ökológiai lábnyom: Kiderült, hogy egy átlagos görög diáknak 4,5 Földre van szüksége ahhoz, hogy minden szükségletét kielégítse! Végül is, bár találtunk az éghajlatváltozásra utaló jeleket, nagyon óvatosnak kell lennünk: az éghajlatváltozás amúgy is természetes folyamat, és nem tulajdoníthatjuk a jelenséget kötelezően az emberi tevékenységnek.

Az ökológiai lábnyomunk megszámlálására szolgáló szoftver megoldásokat/javaslatokat javasol életmódunk megváltoztatására, hogy ne rontsuk természeti környezetünket, és ne járuljunk hozzá az ember okozta éghajlatváltozáshoz. Csapatunk megismerte ezeket a javaslatokat, alaposan megvitatta őket, és további megoldásokat javasolt. Készítettünk egy "szerződést", amelyben ígéretet tettünk, hogy állampolgárokként csökkentjük a húsfogyasztásunkat, nyomást gyakorolunk a helyi hatóságokra, hogy kezdjenek el fenntarthatósági politikát alkalmazni városunkban, növeljük a megújuló energiaforrások használatát azzal, hogy többet sétálunk, lekapcsoljuk a villanyt, amikor süt a nap, kikapcsoljuk az eszközöket, amikor nem használjuk őket stb. Annak érdekében, hogy más iskolák figyelmét is felhívjuk az éghajlatváltozásra, a témánk által inspirált plakátokat terveztünk, és megszavaztuk közülük a legjobbat. A plakátok görög nyelvűek, de a "győztest" angolra fordítva küldjük el nektek. Lemásoltuk és felajánlottuk néhány más iskolának. Az iskolánkban először kezdtük el az újrahasznosítást. Különösen a műanyag palackok fedelét gyűjtjük össze, és egy cégen keresztül egy székkerékre cseréljük, és felajánljuk a helyi Mozgássérültek Egyesületének. Eddig 3 nagy zsáknyi kupakot és néhány zsáknyit gyűjtöttünk.