A projekt címe: A 19. SZÁZADI ÉGHAJLATI ADATOK ÉS A JELENLEGI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Csapat: LOS DETECTIVE CLIMÁTICOS DEL SAN ISIDORO
IES SAN ISIDORO SEVILLA SPANYOLORSZÁG 33 A diák életkora: 12-13 évesek, 14-15 évesek
Találunk-e bizonyítékot az éghajlatváltozásra, ha összehasonlítjuk a múltbeli (19. századi) meteorológiai megfigyelések adatait a jelenlegi adatokkal?
A diákok tankönyveikben, mint átfogó tartalom, az éghajlatváltozás témáját különböző tantárgyakban találhatják meg, minden esetben más-más megközelítést követve a probléma kezelésére.
Megfontoltuk, hogy a közvetlen környezetünkben, az oktatási központunkban rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával hozzájárulhatunk-e a mi "homokszemünkkel" a probléma vizsgálatához. A San Isidoro Középiskola Sevilla városában, Dél-Spanyolországban található. Az 1845-ben alapított intézmény jelentős bibliográfiai gyűjteménnyel rendelkezik.
Ezért jutott eszünkbe, hogy vizsgálatunkat a Történelmi Örökség Tanszéket vezető professzorral való konzultációval kezdjük, aki elmondta, hogy létezik egy 19. századi meteorológiai évkönyvgyűjtemény, amely hasznos lehet számunkra. A gyűjtemény összesen 18 kötetből áll, és a címe "A Félszigeten végzett meteorológiai megfigyelések összefoglalása". Az összes kötet közül az 1868-1880 közötti időszakra vonatkozó köteteket választottuk ki.
A következő lépésünk az volt, hogy átvizsgáljuk az ezekben az évkönyvekben megjelenő adattáblákat. A könyvek manipulálásához a kutatási projekt résztvevői részt vettek egy korábbi foglalkozáson, amelyen egy sor utasítást kaptak, amelyet követniük kellett.
Az aktuálisabb adatokkal való összehasonlítás érdekében megnéztük az AEMET (Spanyol Meteorológiai Ügynökség) honlapján található adatokat a 20. századnak megfelelő tizenkét éves időszakra (1968-1980) és a legfrissebb adatokra (1968-2022) vonatkozóan.
Az összegyűjtött adatok közül a csapadékra és a maximális hőmérsékletre összpontosítottunk. A kapott eredmények kommentálása előtt szeretnénk megemlíteni egy számunkra érdekesnek tűnő részletet. Ahhoz, hogy a 19. századi adatokat pontosabban össze tudjuk hasonlítani a jelenlegi adatokkal, úgy gondoljuk, hogy az obszervatóriumoknak, ahonnan a méréseket végezték, ugyanazon a helyen kellene lenniük, de meglepetés ér bennünket. Amikor az évkönyvekben szereplő obszervatórium helyének koordinátáit beírtuk a GPS-be, a megadott hely nem Sevillának, hanem a Földközi-tenger közepén lévő pontnak felelt meg. Rájöttünk, hogy ennek az volt az oka, hogy az 1884-es évig referenciaként vett nulla meridián nem Greenwich, hanem Madrid volt. Elvégezzük a megfelelő számításokat, és az ősobszervatórium helyét a sevillai egyetem egykori helyén, a Puerta de Jerezben határozzuk meg. Az AEMET-ből származó legfrissebb adatok a sevillai repülőtéri obszervatóriumnak felelnek meg, amely az általunk talált legközelebb áll az eredeti obszervatóriumhoz.
A csapadékgrafikonokat elemezve láthatjuk, hogy a legutóbbi időszaknak (2013-2022) megfelelő értékek csak június hónapban, illetve nagyrészt júliusban és augusztusban maradnak el a többi időintervallum értékeitől. Így igazoljuk az éghajlatváltozás egyik bizonyítékát, az egyre szárazabb nyarak meglétét. Ami a csapadék maximális értékeit illeti, a 350 l/m2 -es érték 1970 januárjában tűnik ki, amikor is igazoltuk, hogy a Guadalquivir folyó túlfolyása 6 méterrel a szokásos szintje fölé emelkedett.
Ami a maximális hőmérsékleti értékeket illeti, az 1868-1880 közötti időszakban találjuk a legmagasabb értékeket. Az 1876. július 30-ának megfelelő 51 ºC-os értéket észleltük, amelyet kezdetben az adatok átírásának hibájának tartottunk, de később - bár bizonyos megjegyzésekkel - helyesnek bizonyult. Évekig ezt a hőmérsékletet tartották az Európában mért legmagasabbnak, ahogyan azt Dr. Inocencio Font Tullot is említette "Spanyolország és Portugália klimatológiája" című munkájában, bár az AEMET kétségesnek tartja az említett érték valódiságát. Ennek oka az, hogy a mérést a sevillai Nagyboldogasszony-templomban található őrbódéból végezték, amelyet csak 1912-ben szabványosítottak.
A vizsgálat során összegyűjtött és kapott összes adatot, táblázatot és grafikont a Google Classroom platform "Éghajlati nyomozók" osztályában tették közzé, ami megkönnyítette a csapatmunkát. Készülünk egy prezentációra, amelyben az "climate detectives" diákjaink elmondják tapasztalataikat a többi diáknak. Célunk, hogy értékeljük könyvtárunk történelmi bibliográfiai gyűjteményét, és hogy a különböző tanszékek, ebben az esetben a matematika, fizika és kémia tanszékek és a történelmi örökség tanszékek közötti együttműködésre tegyünk.
Reméljük, hogy a jövőben még több adatot fogunk elemezni, hogy egyre pontosabb és megbízhatóbb következtetéseket vonhassunk le. Érdekes lenne meglátogatni egy közeli meteorológiai állomást, de az idei tanév előrehaladását figyelembe véve ezt a következő tanévre tervezzük.
A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt