Klíma detektívek Projektek 2018-2019

A projekt címe: A légszennyezés hatása Kolozsvár városrészek éghajlatára

Csapat: Fortuna

2018-2019   Nicolae Balcescu Gimnázium   Kolozsvár   Románia   9 A diák életkora: 12-13

Megtudtuk, hogy az éghajlatváltozás a növekvő üvegházhatás következménye. Csak akkor értettük meg, hogy mit jelent ez a hatás, amikor egy kísérlet során felfedeztük, hogy a nagyobb szén-dioxid-koncentrációjú levegő jobban elnyeli a Nap energiáját, így magasabb a hőmérséklete, mint az alacsonyabb szén-dioxid-koncentrációjú levegőé. Amíg az erdőirtás folytatódik, és senki sem tesz semmit az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a szennyezésnek a megállítása érdekében, addig a levegőben lévő szén-dioxid mennyisége tovább fog nőni, és az éghajlat egyre inkább meg fog változni. Kutatásunkat azzal kezdtük, hogy az interneten kerestünk információt arról, hogy milyen a hőmérséklet szülővárosunkban, Kolozsváron. Tovább akartunk menni, ezért elkezdtük mérni a hőmérsékletet öt különböző városrészben, minden nap reggel 7 órakor és este 8 órakor. A szervezettség és a jobb eredmények érdekében 3 csapatra oszlottunk: az első mérte a hőmérsékleteket és központosította őket táblázatokba, a második értelmezte az adatokat és sok grafikont és diagramot készített, az utolsó pedig mindent elemzett és megpróbált megoldást találni.

Egy kísérlettel kezdtük. Két üvegcsét használtunk, az egyikben laboratóriumi levegő volt, a másikban pedig levegő, amely koncentráltabb szén-dioxidot tartalmazott, amelyet ecet és nátrium-hidrogénkarbonát keverésével nyertünk. Mindkét fiolába két hőmérőt helyeztünk, és megfigyeltük, hogy a másodikban magasabb a hőmérséklet. Így értettük meg az üvegházhatást. Ezután néhány hőmérőt helyeztünk el a házunk előtt, körülbelül egy méterrel a föld felett. Naponta regisztráltuk a hőmérsékletet, és 2 hónap múlva megvoltak a táblázataink az adatokkal. A statisztikai csoport összesítette az adatokat, és a következő eredményeket kaptuk: A legmelegebb hely Kolozsvár központjában volt, 9 Celsius-fokos átlaggal, a leghidegebb hely pedig Íriszben volt, 2,60 Celsius-fokos átlaggal. Ezután egy Pythonban írt szoftvert használtunk, amely műholdfelvételekből meghatározta, hogy az egyes városrészekben hány százalékban van zöld terület. A szoftver lila színnel kiemelte, hogy hol volt növényzet, és kiszámolta a százalékos arányt. Az eredmények a következők: a legmelegebb hőmérsékletű városrészekben volt a legkevesebb zöld növényzet, 1,5%, és a leghidegebb hőmérsékletű területeken volt a legmagasabb a növényzet aránya, 7,8%.

A kapott adatok összehasonlítása és az eredmények elemzése után a következő következtetésre jutottunk. Minél modernebb az életünk, a városok urbanizálódása, a technológia fejlődése, sőt a természetkárosító módszerekkel is ártunk a bolygónknak és hallgatólagosan az életünknek is. Jó lenne tehát lemondani róluk, egy jobb otthon megteremtése érdekében. Elkezdhetnénk gyalogolni vagy biciklizni, esetleg minél gyakrabban tömegközlekedni, lekapcsolhatnánk a villanyt egy szobából, ha elhagyjuk azt, nem pazarolhatnánk vizet vagy papírt, hiába. Sok mindent megtehetnénk, de ez nem akadályoz meg minket abban, hogy a gyakorlatba is átültessük őket! Mindig van egy kezdet! Ez a kezdet nem kell, hogy nagy legyen, de jelenthet egy virág elültetését a kertben, régi elfelejtett lepedők újrafelhasználását, vagy akár a hulladék megfelelő újrahasznosító edényekbe való helyezését. Soha nem késő!

https://www.youtube.com/channel/UCQ1JLubLOiIFZUkxyXBN2Fg