Klíma detektívek Projektek 2018-2019

A projekt címe: Tisztább levegő a kolozsváriaknak

Csapat: Ana Aslan Eco Team Ana Aslan

2018-2019   Ana Aslan Műszaki Főiskola   Kolozsvár   Románia   6 A diák életkora: 14-15

Ez a projekt egy négy hónapos (2019. január-április) kutatási tevékenység eredményeit mutatja be, amelyet a projekt szerzői, az Ana Aslan Műszaki Főiskola munkatársai végeztek a laboratóriumban és a kolozsvári levegő minőségének vizsgálatával. Kolozsvár, Románia erdélyi régiójában található. Az éghajlati változások valósággá váltak: a téli meleg napok száma magasabb, a csapadékminták megváltoztak, míg az aszályok és árvizek gyakoribbak. Mindezek a jelenségek az iparosodás és urbanizáció gyors folyamatából eredő légköri szennyezés következményei, míg a globális felmelegedés, az ózonréteg pusztulása, az "üvegházhatás" és a savas eső a fő következmények, amelyek térségünkben is megfigyelhetők. A savas eső, az ózon és az "üvegházhatás" között szoros kapcsolat áll fenn. A szakirodalom szerint a hőmérsékletet növelő légköri szennyező anyagok közül a nitrogén-oxidokat és a kén-dioxidot kell számolni. Ezért kutatjuk ezeket a jelenségeket Kolozsvár városában, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét a légszennyezés által okozott katasztrofális hatásokra, és megoldásokat találjunk a légszennyezés szintjének csökkentésére. A projekt megvalósítása érdekében a következő akciókat indítjuk el Kolozsvár városi szinten: A levegő hőmérsékletének megfigyelése 2019. január-április folyamán és a kapott eredmények összehasonlítása az előző évek azonos időszakának hőmérsékleti értékeivel (http://www.meteoromania.ro/clima); Az "üvegházhatású" gázok és a savas eső előfordulását elősegítő gázkibocsátások (NO2 és SO2) megfigyelése az Országos Levegőminőség-ellenőrző Hálózaton keresztül (www.calitateaer.ro), Kolozsváron, és a kapott eredmények értelmezése; A csapadék rendszerének nyomon követése, mintavételezés és vizsgálat pH-méréssel a savas esők gyakoriságának meghatározása érdekében; A savas esők növényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata - az iskolánk környezetvédelmi laboratóriumában végzett kísérlet (a kísérlet a különböző koncentrációjú H2SO4 és HNO3 oldatoknak a babmagok és a búza vegetatív szerveinek csírázására gyakorolt hatására vonatkozó adatok megfigyelésén, vizsgálatán és feldolgozásán alapul); A kapott eredmények értelmezése és intézkedések javaslata a légköri szennyezés, valamint implicite a környezetre és az életminőségre gyakorolt negatív hatások csökkentése érdekében.

1. A léghőmérsékletet a vizsgált időszakban figyelve a normális értékekhez képest növekedést figyelhetünk meg: februárban 3˚C, márciusban 4˚C, áprilisban pedig 2˚C volt. Az idei értékeket az 1981-2010 közötti átlagértékekkel hasonlítottuk össze. 2. 2019 januárjában és februárjában az eső pH-ja savas volt, mivel nagy mennyiségű SO2 és NOx volt jelen a légkörben. A legalacsonyabb pH-érték februárban volt (pH= 5,2). A következő hónapokban a pH semleges volt a légkört tisztító bőséges esőzések és a mérsékelt gázkibocsátás miatt. 3. A gáznemű kibocsátások koncentrációjának változása: Januárban és februárban magasabb SO2, NO és NOx koncentrációs értékeket mértek, valamint a csapadék pH savas értékeit. Az NO2 koncentrációja januárban meghaladta a megengedett 40 μg/m3 értéket, az SO2 koncentrációja minden mintavételi ponton a megengedett maximális koncentráció (125 μg/m3 ) alatt volt, februárban a legmagasabb érték 21 μg/m3 volt. Áprilisban a bőséges esőzések miatt alacsonyabb volt a gáz koncentrációja a levegőben. 4. A savas esők megállítják a vegetatív szervek növekedését és fejlődését. Az oldatok savasságának (pH-értékének) arányában a gabona károsodott: a levelek és a zöld szárak elhalása, a növények növekedésének és fejlődésének leállása, a növények részleges vagy teljes kiszáradása a vizsgálati időszak alatt (15 nap). Például az 5 pH-jú minta esetében a növények 70%-nél száradtak meg, a többinél pedig súlyos égési sérülések, nekrózisok jelentkeztek a legtöbb levélen és száron. A 6-os pH-nál ez a százalékos arány 40% volt. A babmagok esetében a savasság fitotoxikusnak bizonyul a csírázásra, a 6,5-nél kisebb pH-jú változatokban.

Az "Együtt a tisztább kolozsvári levegőért" kampány 1. Környezetvédelmi kérdőívet alkalmaztunk a diákok és a szülők számára. Kérdéseket tettünk fel a közlekedési eszközökről és a szennyezett levegőhöz vezető tevékenységekről. Az eredmények elemzése a válaszok őszinteségén keresztül egy olyan helyzetet tár fel, amire számítottunk, nevezetesen a közvetlen és személyes részvételen keresztül történő környezetvédelemmel kapcsolatos nevelés hiányát, ami különösen az információhiányra vezethető vissza. Ebben az értelemben releváns a 77% azon személyek aránya, akik elismerik, hogy nem eléggé tájékozottak a kolozsvári levegőszennyezéssel kapcsolatban. Szomorú az is, hogy a megkérdezettek közül 80% inkább autóval járna munkába, mint kerékpárral. Mindazonáltal a megkérdezettek 80%-je szeretne hetente egyszer autómentes napot tartani. Megemlítjük, hogy a megkérdezettek életkora 18 és 67 év között van. 2. A környezettel kapcsolatos hasznos információk, tanácsok és üzenetek közvetítése a helyi közösség felé kézbesítőkön keresztül. 3. Az általános és középiskolás diákok irányítása és részvétele az újrahasznosítható anyagokból készült jelmezek versenyén. 4. A kolozsvári városházával, a megyei tanfelügyelőséggel és a kolozsvári rendőrséggel együttműködve folytatjuk a havi kerékpáros felvonulást, hirdetve a következő témákkal kapcsolatos üzeneteket: - a városi forgalom csökkentésének és a légszennyezés megelőzésének szükségességére; - a kerékpárutakkal ellátott útvonalak meghosszabbítására; - a kolozsvári Eroilor körúton autómentes nap meghirdetésére; - gyalogos vagy kerékpáros gyaloglásra; - a tömegközlekedés használatára.