Climate Detectives Projektek 2023-2024

A projekt címe: A kéthéjú kagylók populációinak helyváltoztatása az északi tengerben

Collège Saint André   Auvelais   Belgium

Kutatási kérdés

Quels sont les impacts des changements climatiques sur les populations de bivalves en mer du Nord et comment cela peut il
avoir un impact sur les écosystèmes marins ?

A projekt összefoglalása

Megvizsgáltuk az éghajlatváltozás következményeit a kéthéjú kagylópopulációk evolúciójára. A kéthéjú kagylók jelenléte elengedhetetlen a tengeri ökoszisztémák megfelelő működéséhez. A kéthéjú kagylók megszűrik a vizet és fenntartják annak minőségét. Számos élőlény számára táplálékforrást jelentenek. A globális felmelegedés hat a víz PH-értékére, sótartalmára és hőmérsékletére. Ezek a változások problémákat okoznak a kéthéjú kagylók héjában. A kutatók világszerte érdeklődnek ez iránt, és rendszeresen indulnak a világ tengereinek felfedezésére, hogy többet tudjanak meg a kéthéjú kagylókról, azzal a céllal, hogy felfedezzék és bemutassák, hogy környezeti archívumként használhatók. Szeretnénk megérteni, hogy miért mozognak ezek a tengeri állatok, és következésképpen mi fog történni a jövőben óceánjainkkal a fajokkal bekövetkező változások következtében. Megfigyeléseket végezhetünk olyan műholdfelvételek segítségével, mint a Sentinel-2 és -3, valamint a Landsat, amelyek az óceánokról, a tengerfelszínről, valamint a vízborításról szolgáltatnának információkat. Információkat szerezhetünk virtuális befogás, jelölés és újbóli befogás (CMR) segítségével is, hogy az egyedeket a helyük alapján azonosítsuk. Nem találtunk más elegendő vagy érdekes adatot, amely segítene a releváns információk megtalálásában.
Ahhoz, hogy statisztikai elemzést végezhessünk a kéthéjú kagylók mozgásának okairól, több tényezőt kell megvizsgálnunk: A víz ph-értéke, hőmérséklete és sótartalma. Ezeket az adatokat arra fogjuk használni, hogy mérjük a kagylók ellenállásának mértékét a pH és a hőmérséklet függvényében. Köszönhetően a különböző adatoknak, amelyeket találhatunk, nevezetesen a műholdakból és a már említett CMR-ből. A térbeli elemzés elvégzéséhez szükségünk van a kagylók földrajzi elhelyezkedésére. Aztán, hogy segítsük a kutatásunkat, szeretnénk megismerni a kéthéjú kagylók étrendjét és táplálkozási szokásait, hogy lássuk, ez befolyásolhatta-e a mozgásukat. Végül a kéthéjú kagylók populációdinamikája segít majd megfigyelni e tengeri élőlény egyedszámának változását.

Főbb eredmények és következtetések

Quels sont les impacts des changements climatiques sur les populations de bivalves en mer du Nord et comment cela peut il
avoir un impact sur les écosystèmes marins ?

Az elmúlt 100 évben egyes kéthéjú kagylófajok populációi észak felé mozdultak el, főként a vízhőmérséklet emelkedése és a savasodás következtében.
A Flamand Tengeri Intézet (VLIZ) jelentése szerint az Északi-tenger átlaghőmérséklete 2-3°C-kal emelkedett. Ez a növekedés gyengíti a víz oxigénszintjét. Az oxigénfüggő kéthéjú kagylók elpusztulnak, mivel nem tudnak olyan könnyen vándorolni, mint más élőlények (pl. halak).
C. M. Yonge "A tengerpart" című könyvében azt állítja, hogy a homokos tengerpartokon a kéthéjú kagylók jól érzik magukat, és a part hektáronkénti állománya körülbelül 3,56 millió kagylót számlál.
Ami a táplálkozást illeti, a kéthéjú kagylók apró zsákmányállatokkal táplálkoznak, amelyeket a szennyezés következtében különböző elemek, például mikroműanyagok, olaj és savas eső mérgezhetnek. A vízszennyezés szintén csökkentheti a táplálék elérhetőségét.
A víz elsavasodása szintén fontos szerepet játszik a kéthéjú kagylók vándorlásában. Óceánjaink a levegőben lévő CO2 körülbelül 30%-nyi részét kötik le. Az ipari forradalom előtt az óceánok átlagos pH-értéke 8,2 körül volt, mára pedig 8,1-re csökkent, ami 30%-nyi savasodásnak felel meg. Az IPCC hatodik értékelő jelentése szerint az óceánok pH-értéke 2100-ra 7,8 körüli értékre csökkenhet. Ez az óceánok 150% savasabbá válnának, ami a vízi élővilág felét érintené (különösen a CaCO₃-t használó szervezeteket, például a kéthéjú kagylókat).
Az Északi-tenger sótartalma 35 és 35,5 PSU között van. Különböző laboratóriumok (CERFACS, LEGOS, LOCEAN és GAME) kutatói azt tapasztalták, hogy az elmúlt 30 évben az alacsony sótartalmú régiók felszíni vizei enyhébbé, a magas sótartalmú régiók pedig sósabbá váltak: ez a trópusi vízkörforgás legújabbkori fejlődése, és az üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációjára adott válasz. Az Északi-tengeren a kéthéjú kagylókat nem érinti a sótartalom változása.

Mi a következő lépés? Tevékenységek a változás érdekében és a probléma enyhítésére

A következő lehetséges megoldásokat kaptuk. Egy első ötlet: felmérések készítése a kagylótenyésztők körében, hogy felmérjük, hogyan látják a savasodással kapcsolatos kockázatot. Ezután találjunk stratégiákat a pH szabályozására, amelyeket laboratóriumban, majd a kagylótenyésztő telepeken valós körülmények között teszteltünk. Harmadik pont: az előparton (az árapálynak kitett, néha víz alatt, néha pedig szabadon lévő part menti övezetben) található makroalgák és az elfogyasztott kagylóhéjak felhasználása a környezet lúgosabbá (bázikusabbá) tételére és az óceánok elsavasodásának helyi orvoslására. Létrehozhatnánk egy olyan megfigyelőrendszert is, amelynek célja a kagylópopulációk mozgásának nyomon követése és az őket befolyásoló tényezők megértése. Az élőhelyekre, a szaporodási ciklusokra és a ragadozókra vonatkozó kutatások értékes adatokat szolgáltathatnak a gazdálkodási stratégiák kidolgozásához. A kéthéjú kagylók természetes élőhelyeinek védelme és helyreállítása is hozzájárulhatna a kéthéjú kagylók jelenlétének ösztönzéséhez a 2
alkalmas területek és a nemkívánatos területekre való vándorlásuk korlátozása segíthet. Ez magában foglalhatja a vizes élőhelyek helyreállítását, mesterséges zátonyok létrehozását vagy a szaporodóhelyek kezelését.
A franciaországi Ifremer által vezetett projekt célja, hogy elemezze a savasodás és a vizek felmelegedése által a leginkább termesztett kéthéjú kagylófajokra gyakorolt hatásokat. A CocoriCO2 projektnek több célja van: megfigyelés (különösen a francia partok mentén elosztott 12 pH-érzékelő segítségével), elemzés (2 kísérleti egység), előrejelzés (felmérés a kagylótenyésztők körében a savasodással kapcsolatos megítélésük felmérése céljából) és megoldások keresése a problémára (laboratóriumi vizsgálatok a barna makroalgák és lúgos termékek pH-ra gyakorolt hatásáról). Egy ilyen projekt tökéletes lehetőség lenne Belgium számára a partjain élő kéthéjú kagylók megőrzésére.

A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt