A projekt címe: A szennyezéstől a halállományig

Hagelstein főiskola   Sint-Katelijne-Waver   Belgium

Hogyan befolyásolja a vízminőség a különböző halfajok populációjának méretét Flandriában?

Három diák, Jesse, Dien és Xander, a Hagelstein Főiskoláról, egy tanulmányba kezdtünk, hogy megvizsgáljuk a vízminőség hatását két flamand folyó (Dijle és Grote Nete) halállományára. A kérdés vizsgálatához a kutatásunkat a vízminőség felmérésével kezdtük. Ennek során különböző paramétereket, például az oxigén-, nitrogén-, ammónium- és foszfortartalmat, a pH-t és a vízhőmérsékletet mértük. Fontos megjegyezni, hogy Flandriában a folyóink nem túl tiszták, amint az a Flamand Környezetvédelmi Ügynökségtől kapott grafikonon is látható. A különböző kibocsátások és lerakások miatt erősen szennyezettek. Ez a grafikon egyértelmű összefüggést mutat: a vízfolyásban élő makrogerinctelenek nagyobb változatossága jobb biológiai vízminőséget jelent. Továbbá a grafikonon ábrázolt közelmúltbeli tendenciákból kitűnik, hogy a vízminőség javul, ami valószínűleg a szigorúbb környezetvédelmi előírások bevezetésének tudható be.
Terepmunkánk során a grote Nete és a Dijle folyókon folytatott horgászatokon vettünk részt. Két teleszkópos fix botot és két hagyományos botot használtunk, horgainkat gilisztákkal csaliztuk, olyan kapocsfélékkel, amelyek általában vonzóak a különböző halfajok számára. A halak számát és a kifogott halfajokat gondosan feljegyeztük, hogy összehasonlíthassuk a halak számát és a vízminőséget. A Dijle horgászata során olyan helyet választottunk, ahol a víz áramlása minimális volt. A halak vonzása érdekében főtt burgonyából készült, haleleséggel fűszerezett keveréket (Mondial-f bio mix) juttattunk a vízbe. Két teleszkópos botot alkalmaztunk rögzített zsinórral és csaliként légylárvákat használtunk. A Nete-ben az erősebb áramlás miatt egy teleszkópos botot választottunk fix zsinórral és két dobós botot. Ugyanezt a csalimódszert alkalmazva fűszerezett burgonyával és gilisztával.

Hogyan befolyásolja a vízminőség a különböző halfajok populációjának méretét Flandriában?

A mellékelt táblázatban a Dijle és a Grote Nete folyók vízminőségi paramétereit hasonlítjuk össze a víztestek tisztának tekinthető maximális koncentrációival. A sötétzöld sávok a tiszta vízre vonatkozó szabványok küszöbértékét jelzik - az ez alatti értékek általában elfogadhatóak, míg a feletti értékek potenciális aggodalomra adnak okot.
Az olyan paraméterek, mint a nitrát, az oxigén (8 mg/l az átlag, és ennél több nem számít különösen rossznak) és a pH, mind a Dijle, mind a Grote Nete mérései az elfogadható tartományon belül vannak, ami arra utal, hogy a vízminőség ezeken a területeken általában jó. Az olyan paraméterek esetében azonban, mint a foszfát és az ammónium, ahol a mérések meghaladják a sötétzöld sávokat, egyértelműen szennyezettségre utalnak.
Különösen a Grote Nete esetében a foszfát szintje jelentősen meghaladja a szabványt, ami komoly probléma, mivel a megemelkedett foszfátszint eutrofizációhoz vezethet, ami algavirágzást okozhat, amely megfosztja a vizet az oxigéntől és károsítja a vízi élővilágot. Hasonlóképpen, a tiszta vízre vonatkozó szabványok feletti ammóniumszint kimutatása szerves szennyezésre utalhat, ami szintén káros a halakra és más vadon élő állatokra.
Ezek a megállapítások aggasztóak, ezért feltétlenül foglalkoznunk kell e szennyező anyagok forrásaival, hogy megőrizzük folyóink ökológiai egyensúlyát és az ott élő szervezetek egészségét. A hulladékok és a lefolyó vizekbe történő bevezetésének megállítása kritikus lépés a tisztább és egészségesebb folyórendszerek elérése felé.

A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt