Climate Detectives Projektek 2023-2024


A projekt címe: Klímaszorongás a belga fiatalok körében

Hagelstein főiskola   Sint-Katelijne-Waver   Belgium

Kutatási kérdés

Hogyan birkózik meg a belga fiatalság az éghajlatváltozással?

A projekt összefoglalása

A fiatalok stresszt élnek át az éghajlati válság miatt. Az amszterdami Ipsos kutatása szerint a 16 és 30 év közötti holland lakosság 20%-ét érinti az éghajlati szorongás. Az éghajlati szorongás egy gyűjtőfogalom az összes olyan negatív hatásra, amelyet az emberek az éghajlatváltozás következtében tapasztalnak. Ez olyan mentális panaszokhoz vezethet, mint a szomorúság, a düh, a félelem és a tehetetlenség, valamint olyan fizikai panaszokhoz, mint a fejfájás és a fáradtság. Az Ipsos tanulmánya szerint a felnőttek is tisztában vannak a klímaváltozással, de úgy tűnik, hogy inkább feladták a harcot ellene.
Az időjárás is befolyásolja az emberek hangulatát. A napfénnyel való érintkezés a bőrön ugyanis beindítja a szerotonin termelődését, a jó hangulatot adó anyagot, mivel a hormon elnyomja a negatív érzelmeket, például a szorongást, az agressziót és a szomorúságot. A D-vitamin szintén a napfény hatására termelődik, és közvetve csökkenti a depresszió kockázatát. Ez az agyműködésre és a hormonális pályákra gyakorolt hatásával függ össze. A hőmérséklet befolyásolja az energiaszintet: a téli álomra való hajlamot a hideg hőmérséklet váltja ki, amely miatt fáradtabbnak érezzük magunkat. A túl meleg hőmérséklet szintén fáradtságot és lustaságot okoz, mivel energiát használunk a lehűléshez.
Tanulmányunk az időjárás és a Hagelstein Főiskola hallgatóinak jólléte közötti kapcsolatot vizsgálja. Hogyan befolyásolja az időjárás a jóllétüket? Hogyan hat az éghajlati szorongás a jóllétükre?
Az első vizsgálatunkhoz minden héten (januártól márciusig) egy 22 diákból álló osztály számára küldtünk egy Google-űrlapot. A csoport 6 lányból és 16 fiúból állt 15 és 17 éves kor között. Ebben az űrlapban a diákok boldogságskálájára kérdezünk rá az időjárással kapcsolatban. 2024. március végén újabb űrlapokat küldtünk ki, ezúttal a Hagelstein Kollégium mind a 800 diákjának, 12-18 éves kor között. A diákokat az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságukról és annak a jólétre gyakorolt hatásairól kérdeztük.

Főbb eredmények és következtetések

Hogyan birkózik meg a belga fiatalság az éghajlatváltozással?

A heti lekérdezésünk eredményei alapján enyhe összefüggéseket figyeltünk meg a hőmérséklet és a fizikai állapot, valamint a hőmérséklet és a koncentrációs szint között. Mindkét összefüggés magyarázható azzal az energiával, amelyet a szervezet a felmelegedéshez fogyaszt. Amikor a hőmérséklet alacsony, a diákok általában szomorúbbnak érezték magukat. Ez összefügghet a napfény hatására termelődő hormonokkal, például a szerotoninnal.
Ezután felmérést végeztünk az egész iskolában, a diákok és a személyzet körében. Összesen 300 választ kaptunk, ebből 121 férfi és 173 női diák. A női tanulók közül 94%, a férfi tanulók közül 91% volt tisztában az éghajlatváltozással és annak következményeivel. Következő kérdésként megkérdeztük, hogy aggódnak-e az éghajlatváltozás miatt: a férfi hallgatók 26%-je valóban aggódott, szemben a női hallgatók 41%-ével. Összefoglalva, a nemek között jelentős különbség van a szorongás tekintetében. A tizenévesek mentális egészségével kapcsolatos korábbi tanulmányok megerősítették, hogy a lányok serdülőkorban magasabb stressz-szintet élnek át, mint a fiúk.
A fiatalabb, 12-15 éves tanulók közül 31% gondnak tartotta az éghajlatváltozást, míg az idősebb (16-18 éves) tanulók közül csak 27-en. Ezzel szemben a személyzet 79% tagja aggódott. Váratlanul a felnőtt személyzetet jobban aggasztotta az éghajlatváltozás, mint a diákokat.

16% a diákok további stresszt tapasztalnak az éghajlatváltozás miatt. 23% aggódik az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák miatt, amelyekkel Belgiumban a közeljövőben szembesülhetünk. Végül azt vizsgáltuk, hogy a diákok szerint mi a három legfontosabb világprobléma. A 70% az éghajlatváltozást sorolta ide, de még többen tartják nagyobb problémának a háborút.
Ebből arra következtetünk, hogy a diákok nem igazán aggódnak az éghajlati problémák miatt. A diákokat a mai napig leginkább a konfliktusok és a háborúk aggasztják. Az utóbbi időben a háború szinte minden nap szerepel a hírekben, és nagy figyelmet kap a médiában, míg a klímaváltozás kevesebb figyelmet kap.

Mi a következő lépés? Tevékenységek a változás érdekében és a probléma enyhítésére

Talán ha a média és a hírek jobban reflektorfénybe helyeznék az éghajlatváltozást, több ember lenne tisztában a helyzettel. Ami még ennél is fontosabb, remélhetőleg több ember megértené az éghajlatváltozás okozta problémákat, és megértenék, hogy ez egy komoly fenyegetés, amelyet meg kell oldani. Egy másik lehetséges megoldás lehet az iskolai kollektív akciókban való részvétel. Az éghajlati stressz egyik oka a gondolati tehetetlenség. Ha az iskolák elősegítenék a produktív ökológiai célok érdekében történő együttműködést, akkor az éghajlati stresszel küzdő diákok valószínűleg jobban éreznék magukat. Egy lehetséges akció lehet a játszótér vagy a szomszédság megtisztítása. Egy másik lehetséges ötlet az, hogy a témával kapcsolatos kísérletek révén megnyitjuk a vitát és felhívjuk a figyelmet az éghajlatváltozás következményeire. A tanárok például egy kis méretű kísérlettel bemutathatnák a szén-dioxid algákra gyakorolt hatását. Így a diákok jobban tudatosíthatják a következményeket, és motiváltabbá válhatnak a változtatásra.

A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt