A Tajo folyó tanulmányozásával kezdtük: honnan ered, és milyen változásokon megy keresztül útja során az emberi tevékenység következtében. Kutatásunk során elemeztük a hőmérsékletet, a csapadékot, a folyó vízhozamát és a műholdas adatokat. Meghívtunk egy mezőgazdasági mérnököt is, aki a régió gazdálkodóival dolgozik, hogy meséljen nekünk a folyóvíz felhasználásáról.
Arra a következtetésre jutottunk, hogy a folyó vízhozamát egy Spanyolországban létező, és körülbelül tizenöt gáton keresztül szabályozott átfolyás befolyásolja, amelyből csak kettő található Portugáliában. A két ország megállapodást írt alá, amely biztosítja a minimális vízhozam átfolyását Spanyolországból Portugáliába. Ez a megállapodás segít megakadályozni, hogy a folyó kiszáradjon a területünkön, még a kevés csapadékkal járó években is. Arra is rájöttünk, hogy a gátak létezése ellenére a csapadék és a folyó vízhozama között összefüggés van, ahogyan azt vártuk. A műholdfelvételek lehetővé tették annak megértését, hogy amikor kevés eső esik, a növényzet nem marad olyan egészséges, és azt is meg tudtuk érteni, hogy mikor öntözték a mezőgazdasági területeket. A mezőgazdasági mérnökkel (Dulce Rodrigues) folytatott beszélgetésünkből megtudtuk, hogy a víz sótartalma miatt már nem lehet dinnyét termeszteni ezen a vidéken (nem vagyunk túl messze a folyó torkolatától), és hogy jelenleg főleg paradicsomot termesztenek, egy olyan fajtát, amelyet a teljes növekedési ciklus alatt öntözni kell. Azt is megtudtuk, hogy 2022-ben, amelyet az utóbbi évek legszárazabb évének minősítettünk, a gazdáknak mélyebbre kellett fúrniuk, hogy megtalálják a földek öntözéséhez szükséges vizet.
Végül azt gondoltuk.... Lehet, hogy a folyó nem fog teljesen kiszáradni, de az áramlás és a sótartalom változása hatással lehet a folyóra, mint ökoszisztémára...