A projekt címe: Az éghajlatváltozás hatása a hidrológiai ciklusra

Csapat: Ilion klíma detektívek

10o Gimnasio Iliou   Ilion   Görögország   7 A diák életkora: 14-15 évesek

Hogyan befolyásolja a hidrológiai ciklus jelenségeit az éghajlatváltozás, és milyen hatással vannak ezek a jelenségek térségünk természetes és antropogén környezetére?
Πως επηρεάζονται τα φαινόμενα του υδρολογικού κύκλου με την μεταβολή του κλίματος και ποια τα eredmények azokat στο φυσικό és ανθρωπογενές περιβάλλον της περιοχής μας

Ebben a munkában a hidrológiai ciklusban részt vevő természeti jelenségekkel és azok következményeivel foglalkoztunk Ilion önkormányzatának területén, amelyhez mi is tartozunk. Ilion település Görögországban, Attika prefektúrában található (1. ábra). Az utóbbi években a Földközi-tenger keleti mediterrán térségében, ahol mi is elhelyezkedünk, általában intenzív időjárási jelenségek, például a csapadékmennyiség gyorsabbá válása figyelhető meg. Az esőzések nagy intenzitással fordulnak elő, amelyek jelentős áradásokat okoznak. Az elmúlt években a mi régiónkat is sújtották árvizek. 2017-ben az utakon a víz elérte a 0,80 méteres magasságot, ami sok kárt és sajnos emberéletet is követelt. Az árvizek a talajvízbe lefolyó víz csökkenését is eredményezik. A víztartó rétegekbe lefolyó víz csökkenése a talajvízkészletek csökkenéséhez és a talajvíz sótartalmának növekedéséhez vezet. A fentieket szem előtt tartva megpróbáltuk megvizsgálni a hidrológiai körfolyamat jelenségei és az éghajlati változások közötti kapcsolatot, és dokumentálni azok környezetre gyakorolt hatását. Ehhez adatokat gyűjtöttünk a térségünkben előforduló árvizekről szóló különböző publikációkból, valamint különböző meteorológiai állomásokról származó meteorológiai adatokat, például a levegő maximális és minimális hőmérsékletét, a csapadék magasságát és intenzitását. Kémiai elemzéseket végeztünk a felszín alatti vizeken és egy csapadékeseményen. In situ méréseket végeztünk olyan fizikai-kémiai paraméterekből, mint az elektromos vezetőképesség (EC), a hőmérséklet (T) és a pH. Megmértük az olyan kémiai paraméterek koncentrációját, mint a klór, a bikarbonát, a kalcium, a magnézium, valamint a keménység, a lúgosság és a sótartalom (TDS). Végül az Athéni Agrártudományi Egyetem geológiai-ásványtani laboratóriumában megmértük a szulfát, nitrát és nátrium koncentrációját. A Sentinel Hub platformon keresztül megpróbáltuk összekapcsolni a műholdképeket is, de sajnos ez nem volt lehetséges, mert nem álltak rendelkezésre megfelelő képek.

Meteorológiai adatok
Felmérésünk szerint az éves csapadékmennyiség jelentősen, mintegy 100 mm-rel (18%) csökkent, az abszolút maximális hőmérséklet augusztusban +0,43 oC (1,1%), az abszolút minimális hőmérséklet pedig decemberben -0,33 oC (2,2%) értékkel enyhén csökkent (2. ábra).
Hidrogeológiai adatok
A felszín alatti vizek vizsgálatának eredményeit a következő táblázat mutatja be( koncentrációk (mg/L). kód T pH EC(μS/cm) TDS Cl- HCO3- SO42- NO3- Ca2+ Mg2+ Na+

IL1 18 7,32 1280 854 103 427 88 11 70 54,9 100 -1,85
IL2 19,8 7,29 1200 352 878 74 430 90 62 132 40,0 50 -0,18
IL3 19,8 7,16 1300 874 78 411 95 62 142 45,6 40 -2,68
IL4 19,3 6,9 1300 969 89 500 89 68 68 68 76 57,1 90 4,82
IL5 17 7,3 1400 1030 156 409 119 69 190 17,8 70 2,43
IL6 19,7 6,96 1180 983 156 418 86 61 64 78,0 120 -2,79
IL7 18 7,58 1400 1003 209 439 64 17 186 17,8 70 3,17
IL8 16.9 7.17 1600 1415 160 708 159 25 216 26.3 120 4.39
IL9 18 7,99 1180 986 110 454 120 50 50 76 85,4 90 -3,05
eső 7.2 100 88 88 14 38 1 13 18 3.2 1 2.05

A kémiai paraméterek koncentrációja csökken a 28 évvel ezelőtt mért értékekhez képest. A sótartalom tehát nem növekedett. Ez részben a tavaszi mintavételi időszaknak köszönhető, amikor a talajvíz a korábbi esős évszak miatt a legmagasabb szinten van. Az öntözött területek és a műtrágyázás is csökkent, ami elsősorban a nitrátionok csökkenésében tükröződik.
Ezért a felszín alatti vízre, mint a hidrológiai ciklus egyik paraméterére, a felszínen bekövetkező éghajlati változások kevésbé hatnak, mint más paraméterekre, mint például a csapadék, a felszíni lefolyás és a párolgás.

Az olyan jelenségek kezelése, mint az árvíz egy városi területen, nehéz feladat. Az általunk megtehető lépések közé tartozik polgártársaink tájékoztatása és néhány olyan megoldási javaslat, amelyekkel a probléma csökkenthető, és amelyek a következőkben foglalhatók össze:

α) Erdőtelepítés a térségünk vízellátását biztosító medencén belül. Ez a javaslat részleges megoldást jelent a problémára, de késleltetheti a felszíni áramlást és növelheti a felszín alatti vizekbe történő lefolyást. Ez valamilyen módon szabályozná az áradást, amely elérné a városunk utcáit.

b) Az áradások késleltetését segíthetné, ha az állam kisebb gátakat építene, hogy megállítsa a folyók áramlását, mielőtt azok a városba érnének.
c) Városi környezetben a földterület kis százalékát fedetlenül hagyja a beton, a házak és az aszfalt, így a felszíni áramlás nagyon magas. Azonban a járdák burkolására porózus anyagok használata, hogy a felszíni víz egy része felszívódjon és mélyebbre kerüljön a talajba, egy másik részleges megoldást jelenthet az árvízprobléma enyhítésére.

d) Az utak ereszcsatornái, amelyek felé az esővíz folyik, betonmentesek lehetnek, és lehetővé teszik, hogy az esővíz a talajba hatoljon. A vizet szállító földalatti vízelvezető csöveken lyukakat lehetne kialakítani, hogy a víz egy része a talajba tudjon lefolyni. Ez lehetővé tenné, hogy több víz jusson be ezekbe a csövekbe, és így csökkentené a felszíni lefolyást.

e) Végül, ami nagyon alapvető az életünk védelme szempontjából, hogy tájékoztassuk polgártársainkat, hogy kövessék a polgári védelem utasításait, és ne közlekedjenek az utakon heves esőzések idején.

Projektplakát letöltése PDF

Ezt a projektet automatikusan lefordították angolra.
A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt