Climate Detectives Projektek 2023-2024
A projekt címe: Ellenálló képesség: a növényzet erdőtűz utáni növekedésének kutatása
Hagelstein főiskola Sint-Katelijne-Waver Belgium
Milyen hatással van az elégetett szerves anyagok hamuja a növények csírázására és növekedésére?
Az elmúlt évszázadban az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid és a metán koncentrációja jelentősen megnőtt, főként az emberi tevékenységeknek, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének, az erdőirtásnak és az intenzív mezőgazdaságnak köszönhetően. Ezért gyakoribbak az erdőtüzek, és a tüzek intenzitása egyre nagyobb. Nemcsak a meleg éghajlatú országokban vannak tüzek, hanem Belgiumban is megfigyelhető, hogy gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek. Ez a leégett tájak miatt a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenéséhez vezet. Ezért fontos, hogy új növényzetet növesszünk. Ez vezetett a projektünkhöz, amelyben azt akartuk kutatni, hogy az erdőtüzek hamuja segíthet-e a növények gyorsabb visszanövesztésében. Arra összpontosítottunk, hogy az erdőtűz hamuja hogyan befolyásolja a növényzet növekedését. A vegetációnkat erre a két növényre korlátoztuk: a pókbangó (Chlorophytum comosum) és a gömbkóró (Echinops ritro). Kísérletünkhöz 14 cserepet használtunk, amelyek közül hatba a póknövényeket, nyolcba pedig a gömbölyű gyűszű magvait ültettük. A cserepek felébe, tehát háromba a póknövény és négybe a gömbölyű gyűszűvirág magjait tettük be a földre, ráadásul hamut is szórtunk. Ez a hamu a legközelebbi erdőben, ahol Belgiumban élünk, összegyűjtött levelek és föld elégetésével keletkezett. Tizenkét héten keresztül követtük a növények és a magok növekedését és változását. A növények esetében minden növényből egy-egy levelet szedtünk, és hetente megmértük, hogy nyomon követhessük a növények növekedését. Fényképeket is készítettünk, és megmértük a kelő magok hosszát.
Milyen hatással van az elégetett szerves anyagok hamuja a növények csírázására és növekedésére?
Összefoglalva, a hamuval kezelt növények és magvak gyorsabban nőnek. A hamuval és hamu nélkül termesztett növények közötti különbségeket az alábbi grafikonok szemléltetik. Bár a hamu nélküli növényeket és magvakat ugyanúgy kezelték, mint a hamuval kezelteket, a hamuval kezelt növények sokkal gyorsabban kezdtek növekedni. Szabad szemmel kezdetben nem lehetett látni a növények és magvak túlzott változását, ennek gyökere az, hogy kísérletünk januárban kezdődött. A január kívül esik a választott növényünk növekedési időszakán, és a hideg időjárás nem kedvez a növények növekedésének. Ezenkívül a póknövények hosszát január 16. és február 27. között nem mértük, a gömbkóró növényeket pedig nehéz volt megmérni, amikor még apró növények voltak. A hamuval rendelkező növények gyorsabb növekedése a hamuban található ásványi anyagokkal magyarázható. A fa hamuja kalciumból, káliumból és más kisebb koncentrációjú ásványi vegyületekből áll. A kálium és a kalcium nélkülözhetetlen a növények növekedéséhez, és a műtrágyában is használják.
Először is, hasznos, ha hagyjuk, hogy az erdő egy erdőtűz után regenerálódjon. A hamu jótékonyan hat az új növényzetre. Ez egy olyan helyre vonatkozó intézkedés, ahol erdőtűz volt, de a hamu más célokra is felhasználható. Másodszor a hamu termékennyé teheti a terméketlen földet, hogy serkentse az új növények növekedését. Ez a hamu származhat például emberi tevékenységből, például az energiaiparból, amely fát éget, vagy egyszerűen az otthoni tűzrakóhelyről. Ezek a termékek hulladéktermékek. Ebben az esetben a hamu használata jobb, mint a műtrágyáké, mert nem kell új folyamatot létrehozni, és természetesebb is. Harmadszor, az éghajlatváltozás felerősítheti az eróziót, a szerves anyagok bomlását és a földcsuszamlásokat. Ilyen körülmények között a hamu segíthet a talaj minőségének javításában, hogy elkerüljük ezeket az eseményeket. A hamu alapvető tápanyagokat biztosít. Végül a hamu kisebb léptékben is felhasználható lenne. Például a komposzt dúsítására és kiegyensúlyozására, vagy a kertészkedés javítására és természetes kártevőirtó szerek előállítására. A hamu úgy küzd a rovarkártevők ellen, hogy gátolja az acetilkolin-észteráz enzimet, ami idegrendszerük túlstimulációjához vezet, és végül a rovarok pusztulását okozza.
A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt