Climate Detectives Projektek 2023-2024


A projekt címe: "OS BASTIDORES DO VINHO" (A bor kulisszái mögött)

  Nemzeti kiválasztott győztes

Escola Secundária de Ponte de Sor   Ponte de Sor   Portugália

Kutatási kérdés

Milyen hatással van az éghajlatváltozás a szőlő vegetációs ciklusára és termőképességére?

A projekt összefoglalása

Az Alto Alentejo régió Portugália egyik közigazgatási területe, ahol a szőlőtermesztés és következésképpen a borászat is széles körben elterjedt. Ezt a régiót a forró és száraz mediterrán éghajlat és az alacsony éves csapadékmennyiség (500-560 mm között) jellemzi, ami nyáron problémát jelent. Alentejóban általában forró és buja borokat készítenek, mivel ez az a portugál régió, ahol a legmodernebb, koncentrált és gyümölcsös borok készülnek. Az éghajlati változások azonban megviselik a szőlőtőkék termelékenységét, kedvezőtlen feltételeket teremtve a jó szőlőtermeléshez, mint például az aszályok és a kiszámíthatatlan időjárás, és a tanulmányok azt mutatják, hogy ezek a körülmények a jövőben csak egyre gyakrabban fognak előfordulni. Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk, hogy a szőlő termelékenységét hogyan befolyásolják konkrétan az éghajlati változások, úgy döntöttünk, hogy a "Monte da Boavista" szőlőültetvényt vizsgáljuk meg.
Először a Sentinel-2 műholdfelvételeket használtuk fel erről a szőlőültetvényről.Ezeket a képeket összehasonlítottuk a július havi maximális és minimális normalizált vegetációs különbségindex (NDVI) átlagával, az NDVI alakulását márciustól augusztusig (ezek jellemzően a vegetációs ciklus hónapjai), az átlagos csapadékmennyiséggel és az átlagos hőmérséklettel a vizsgált években (2018-2023).
Ezzel a projekttel reméljük, hogy hozzájárulhatunk az UNESCO 13. (Éghajlatvédelmi fellépés) és 15. (Élet a földön) fenntartható fejlődési céljához, felhívva a figyelmet erre a minket nagyon is érintő problémára, és aktív hatást gyakorolva társadalmunkra.

Főbb eredmények és következtetések

Milyen hatással van az éghajlatváltozás a szőlő vegetációs ciklusára és termőképességére?

Az NDVI-értékek kivonatolásával minden év márciusától augusztusáig, és az ezekhez jobban illeszkedő egyenlet kiszámításával megfigyeltük, hogy minél nagyobb a lejtő modulja, annál rosszabb volt az adott év termése, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb az NDVI ingadozása (amely általában a növényzet egészségével és következésképpen az azt körülvevő éghajlattal függ össze), annál nagyobb az esélye az alacsonyabb szőlőtermésnek (1. ábra).
Az egyes évek július hónapjának maximális és minimális NDVI-értékeit vizsgálva erős korrelációt találtunk a maximális NDVI-értékek és a legjobb termelési évek között, 2. ábra.
Azt is ellenőriztük, hogy a két legjobb évben, 2018-ban és 2023-ban a nyári átlagos csapadékmennyiség a legmagasabb és a hőmérséklet enyhébb volt. Ezzel szemben abban az évben, amikor a legmagasabb volt a hőmérséklet 2022-ben volt a legrosszabb a szőlőtermés, majd azokat az éveket követték a legalacsonyabb hőmérsékletűek. Ezzel összefüggésbe hozható, hogy az enyhébb hőmérséklet és a magasabb csapadékmennyiség volt a legkedvezőbb az adott szőlőfajták termesztéséhez az adott meghatározott területen (3. ábra és 4. ábra).

Mi a következő lépés? Tevékenységek a változás érdekében és a probléma enyhítésére

Csapatunk aktívan népszerűsítette a projektünket és néhány tippet a bolygónk megsegítésére, mind az Instagram osztályfiókunkban, mind pedig egy iskolai túránkon, ahol bemutattuk ezt a projektet az osztálytársainknak és az iskolaszéknek. Szerveztünk egy iskolai kirándulást is. A kirándulás a borászatba január 9-én történt, azzal a fő céllal, hogy megmutassuk a Ponte de Sor Középiskola 12ºA osztályának, hogyan történik a borkészítés folyamata. A látogatás során a diákok megfigyelhették a laboratóriumot, ahol a bor minőségellenőrzése zajlik, beleértve a kóstolást és a bort jellemző több paraméter (például az alkoholszint) értékelését. Meglátogattak más helyeket is, ahol a borkészítés fázisai zajlanak, és ahol a bor érlelése és tárolása történik.
Kutatásunk során felfedeztünk néhány olyan gyakorlatot, amelyek segíthetnek az éghajlatváltozás borminőségre gyakorolt hatásának visszafordításában, mint például:
- Korai metszés, amely akár 2 hónappal is késlelteti a szőlő vegetatív ciklusát;
- Befektetés a késői érésű szőlőfajtákba, mivel ezek jobban alkalmazkodnak a meleg hőmérséklethez. Ezáltal az érési és szüreti fázisok októberre és novemberre tolódnának, amelyek éghajlati szempontból a 80-as évek augusztusának és szeptemberének felelnek meg (és amelyekben ezek a fázisok általában bekövetkeznek);
- A szőlőültetvények fény- és hőviszonyaihoz igazodó, számítógép-vezérelt árnyékoló panelek segítségével a nappali hőmérséklet és a napfény szabályozásának vizsgálata szintén a jövőre nézve perspektivikus.
Mindezek a gyakorlatok az éghajlatváltozás szőlőtermelésre gyakorolt hatásainak enyhítését szolgálják. De segítenek minimalizálni az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés előrehaladását, hogy ezeket a megoldásokat ne is kelljen adminisztrálni, hogy segítsünk, olyan apró cselekedeteket támogatunk, mint a használt ruhák vásárlása; a helyben előállított termékek fogyasztása; az autóval való közlekedés helyett a gyaloglás vagy a tömegközlekedés választása és a szemetünk újrahasznosítása.

Projekt link:

https://brandruralis.wixsite.com/etxisdetetivesclima

Egyéb tartalom:

ETXIS_Bastidores_do_Vinho-1.pdf

A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt