A projekt címe: A dániai árvizek vizsgálata műholdképek segítségével

7. Trikálai Kísérleti Középiskola   Trikala   Görögország

Hogyan és miért alakult ki a "Daniel" árvíz? Milyen lépéseket tehet közösségünk a hasonló problémák elkerülése érdekében a jövőben?

Ebben az esettanulmányban műholdképeket töltöttünk le az EO Browserből a megfelelő vizualizációval, hogy láthassuk a Daniel-hatás alakulását. A műholdképek segítségével megállapítottuk a jelenség súlyosságát Thesszália egész területén. A négy nap alatt lehullott csapadékkal együtt lehullott vízmennyiség megegyezett az országunk számos régiójában egy év alatt lehulló vízmennyiséggel. Az első napokban lezúduló vízmennyiség a szomszédos Plastira-tavat jelentéktelennek tűntette fel. Az önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésből kiderült a hiányos árvízvédelmi tervezés és a helyi gátak kudarca. Mivel a víz nem tudott megfelelő lefolyást találni a tengerbe, a Volosz és Larissza közötti területen, ahol korábban a Karla-tó volt, tó keletkezett. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a mezőgazdasági területek maximalizálására irányuló politikát meg kell változtatni, hogy a Pinios folyó partjainak kiszélesítését célzó projekteket teljes hosszában végrehajtsák. Azt a megoldást is elfogadjuk, hogy különböző pontokon kis várakozó tározókat hozzunk létre, hogy hasonló körülmények között csökkentsük a víz lefolyását, hogy fokozatosan lecsapolhassuk. A Karla-tó kiszáradása szintén problémákat okozott a régió ökoszisztémája számára, és javasoljuk annak fokozatos helyreállítását.

Hogyan és miért alakult ki a "Daniel" árvíz? Milyen lépéseket tehet közösségünk a hasonló problémák elkerülése érdekében a jövőben?

Nyilvánvaló, hogy a bekövetkezett katasztrófák nagyrészt elkerülhetetlenek voltak. A szakértői boncolások kimutatták a nagyszabású árvízvédelmi munkálatok hiányát és a helyi gátak rossz kezelését. A fentiek súlyosbították az időjárási jelenségek hatásait, súlyosbítva a következményeket. Nikitopoulos professzor úr (Thesszáliai Egyetem) https://bit.ly/4apq9Aa szerint voltak tanulmányok, de a kockázatot alábecsülték, aminek következtében nagyon kevés projektet hajtottak végre. Koundourakis úr http://bit.ly/3JaZMSU cikkében a kockázatkezelési elmélet (Domingo, 2020) szerint bemutatja azokat a lépéseket, amelyeket követni kell az ilyen helyzetek sikeres kezeléséhez. A kockázatot befolyásoló és kezelő fontos tényezők a prognózis, a megelőzés, a helyes és időben történő tájékoztatás, valamint a felkészültség.
A jelenleg létező szakértői javaslatokat https://bit.ly/3VPTJuy a következő javaslatok foglalják össze:
A mezőgazdasági területek maximalizálására irányuló politika megváltoztatása. A Pinios folyó melletti nagy földterületeket át kell alakítani, hogy ilyen vészhelyzetekben felhasználhatók legyenek.
A folyó medrének kiszélesítése, az árterek ártalmatlanítása, a gátak eltávolítása, a folyóparti építmények elbontása, a következők újratervezése: vasútvonalak, utak, hidak, árvízvédelmi művek, alternatív elterelő csatornák létrehozása a Pinios számára, és kisebb várakozó tározók létrehozása különböző pontokon a víz lefolyásának csökkentése érdekében.
A fenti kialakítás a vízmennyiségek alternatív áramlási útvonalainak kialakításához és a vízáramlás időbeli késleltetéséhez vezet, hogy ne legyen torlódás a rendszerben, és elegendő idő álljon rendelkezésre a lefolyáshoz. Szintén fontos a korai előrejelző rendszer újratervezése.
A Dánieléhez hasonló jelenségek már történtek a múltban, és minden bizonnyal a jövőben is meg fognak történni. Az éghajlatváltozás következtében gyakoriságuk még növekedhet is. Ezért a helyi közösségünkben fel kell hívnunk a figyelmet a problémára, hogy részesei lehessünk a megoldásnak és a mentalitásváltásnak a térségünkben.

https://sidaf7th.blogspot.com/

A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt