A projekt címe: Az éghajlatváltozás hatása a Szamosz szigetén található "Finom homokos sós tó" vizes élőhelyre.

Csapat: Tudásvadászok

Sofouli 103   Szamos   Görögország   12 A diák életkora: 12-13 évesek, 14-15 évesek

A kutatási kérdés arra vonatkozik, hogy az éghajlati viszonyok változása, amelyet az elmúlt években tapasztaltunk a Földön, hogyan hatott a szamoszi "Aliki Psili Ammos" vizes élőhelyre.
Το ερευνητικό ερώτημα αφορά το πως η μεταβολή των κλιματικών συνθηκών που βιώνουμε στον πλανήτη τα τελευταία évek έχει επιδράσει στον υδροβιότοπο της "Αλυκής Ψιλής Άμμου" στη Σάμο.

A jelen kutatás vizsgálati területe az "Aliki Psili Ammos" vizes élőhelyre vonatkozik, amely Szamosz szigetétől délkeletre található. Ez egy vizes élőhelyrendszer, amely magában foglalja a felhagyott sós mocsarat, amely az év során szezonálisan árad. Ez a víztömeg nagy ökológiai jelentőséggel bír, mivel ritka madarak (flamingók) látogatják költés céljából, ami növeli a környék esztétikai és turisztikai értékét. Az utóbbi években megváltoztak az időjárási viszonyok és a meteorológiai jelenségek előfordulása. Például a hosszú aszályos időszakok, a magas hőmérséklet és a hosszan tartó szárazság megváltoztatta a felszíni természetes folyamatokat, ami helyi szinten nagyon fontos ökoszisztémákban tükröződik, mint például a "finomhomok-só" vizes élőhelyén. A vizes élőhelyek morfológiája, területe, vízmennyisége, mélysége és a vízzel elárasztott időszakok valószínűleg az éghajlatváltozás következtében változott. Az időjárási események bekövetkezése is kiszámíthatatlanná, gyorsabbá és hirtelenebbé vált, ami tovább változtatja az adott terület természeti környezetét meghatározó és alakító arculatot és körülményeket. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás, amelyet az utóbbi években ténynek tekintünk, befolyásolta-e és milyen mértékben a vizes élőhely víztestét a vízzel való feltöltődés és a kiszáradás időszakai tekintetében. Részcélunk annak vizsgálata, hogy a klímaváltozásnak van-e hatása a tó flamingók általi látogatottságára. A tanulók először kutatást végeztek és adatokat használtak fel azáltal, hogy az internetről és más forrásokból információkat szereztek a vizsgált területről, így határozták meg a problémát. Ezután a kutatás a vizsgált területről készült műholdképek összegyűjtésén és összehasonlításán alapult az Eo Browser segítségével. Kiegészítő terepi megfigyeléseket és fotózásokat végeztek a vizsgált területen, valamint a drónok légi fényképezéshez való használatának kezdeti tervezését.

A kutatási módszertan kezdetben a következő tengelyek mentén szerveződött:
1) A hallgatók érdeklődési területének irodalomtanulmányozása és információszerzés.
2) Látogatás a területen és helyszíni megfigyelés (főként a flamingók idei tóba érkezése kapcsán), földi és légi felvételek készítése (drónnal),
3) A felmérési területről készült műholdképek feldolgozása és elemzése a Sentinel Hub Eo Browser webes alkalmazás segítségével.
A műholdképek keresési szakaszában a tanulók munkacsoportokra lettek osztva, hogy megosszák a munkaterhet. A Sentinel 2 műholdat és a 2016-tól napjainkig terjedő képek keresését használtuk fel, hogy összehasonlítsuk a vizes élőhely időbeli állapotát és a tóban lévő víz jelenlétét. A diákok az NDWI normalizált vízindexet használták a rendelkezésre álló műholdképeken hónapokra és évekre lebontva.
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a főbb következtetéseket, amelyekre a diákok a fent említett eszközökkel végzett kutatásaik során jutottak.
Általánosságban megfigyelhető, hogy a tó az utóbbi években (2016-2023) lassan telt meg vízzel, és sok esetben januárig tartó részleges feltöltődés figyelhető meg. Februártól áprilisig tűnik a legnagyobb mennyiségnek, május után pedig jelentősen csökkenni kezd. Ennek oka a csapadék gyakoriságának csökkenése a magasabb átlaghőmérséklettel párosulva.
A diákok arra a következtetésre is jutnak, hogy a vízszint általában alacsony, és az év nagy részében a víz mennyisége kicsi. Ez negatív hatással lehet, és befolyásolhatja azokat az időszakokat, amikor a flamingók a tóhoz érkeznek szaporodni, mivel ehhez vízre van szükség a vizes élőhelyen.
A 2018-2020-as kétéves időszak alatt a diákok a tó nyugati részén is megfigyelték a vízszintek jelentős csökkenését. Végezetül jó lenne a kutatást tovább folytatni.

Igaz, hogy a projektben részt vevő hallgatók és a kutatócsoport vezetőjének egyik kezdeti elképzelése az volt, hogy az "climate detectives" alkalmával megkezdik a vizes élőhely állapotának folyamatos nyomon követését terepi adatok gyűjtésével (mintavétel, földi/légi drónfotók) és a műholdas adatok webes alkalmazások, például az Eo Browser segítségével történő feldolgozásával. A végső cél az is volt, hogy a diákok figyelmét felhívjuk a problémára, felhívjuk a figyelmet a klímaváltozás kérdésére és annak a földünkre és az életünkre gyakorolt közvetlen hatásaira. A projektben részt vevő diákok beszámolóiból kitűnik, hogy az előző célkitűzéseket bizonyos mértékig sikerült elérni. Amire a diákok szükségét érzik, és amire a jövőre nézve gondolnak, az az, hogy olyan akciókkal járuljanak hozzá a probléma megoldásához, amelyekkel tájékoztatják a polgárokat a kérdésről, a problémáról, az adatokról, arról az útról, amelyet mindvégig kutattak. Most az a céljuk, hogy az eredményeket terjesszék, és felhívják a társadalom és az állam figyelmét. Hisznek abban, hogy mindannyian változtathatunk és részesei lehetünk a probléma megoldásának.

Projektplakát letöltése PDF

Ezt a projektet automatikusan lefordították angolra.
A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt