A projekt címe: A Rajna menti papagájfajok viselkedésének megfigyelése

Csapat: Zöld Papagáj csapat

Független Bonni Nemzetközi Iskola   Bonn   Németország   4 A diák életkora: 10-11 évesek

Feltételezzük, hogy a papagájok új élőhelyükhöz való jó alkalmazkodását az éghajlatváltozás okozhatja, és hogy a globális felmelegedés kedvez a papagájok elterjedésének. H1: Feltételezzük, hogy a forró napok száma befolyásolja a papagájok terjedését. H2: Feltételezzük, hogy a papagájok nem szorítanak ki más madarakat vagy fajokat. H3: Feltételezzük, hogy az emberek már elfogadták a vadon élő papagájokat a városban.

A bonni climate detectives csoportunk kutatási témájául a Rajna mentén néhány évtizede megjelent és elterjedt papagájpopuláció vizsgálatát tűzte ki, amely téma nem csak helyi jelentőségű, hanem az északi félteke egzotikusnak nem nevezhető országait is érinti. A gyűrűsnyakú papagáj Közép-Afrikában és Ázsia egyes részein, például Indiában őshonos. Az ember hozta be Észak-Amerikába és olyan európai országokba, mint Belgium, Németország és az Egyesült Királyság. A legészakibb papagájállományt Glasgow-ban találták. A legtöbb városi legenda szerint a papagájok, amelyek nem vándormadarak, valószínűleg egy állatkertből vagy egy madártenyésztőből szöktek meg, és most sikeresen alkalmazkodnak a hűvösebb éghajlatú európai városok több városának életéhez. Érdekesség az is, hogy a paleontológusok 55 millió éves skandináviai fosszíliák alapján a kutatók szerint a papagájok sokkal korábban éltek és fejlődtek ki északon, mint eddig gondolták. Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy a papagájok új élőhelyükhöz való jó alkalmazkodását az éghajlatváltozás okozhatja.
Megvizsgáltuk, hogy az éghajlati tényezők hogyan támogatták a papagájok alkalmazkodását, valamint a nem emberi és emberi környezettel való kölcsönhatásukat. Ez utóbbi különösen fontos volt számunkra, mivel a helyi média időről időre beszámol a papagájok zajossága miatti konfliktusokról, arról, hogy mennyire zajosak, mennyire szemetelik a várost, és milyen károkat okoznak a házakban és más ingatlanokban.
Az éghajlati adatközpont (CDC)-portál másodlagos adatait használtuk fel és elemeztük, hogy elemezzük az 1970-2022 közötti éghajlati változásokat Németország különböző régióiban.
Madármegfigyelési jegyzeteket készítettünk a papagájok viselkedéséről.
Mi magunk is kidolgoztunk egy felmérést, hogy felmérjük iskolatársaink pozitív vagy negatív hozzáállását a vadon élő zöld papagájokkal kapcsolatban.

Észak-Rajna-Vesztfália és Szászország összehasonlításában jelentős különbséget találtunk a csapadék és az átlaghőmérséklet tekintetében. Érdekes módon Észak-Rajna-Vesztfália magasabb átlaghőmérséklete inkább a fagyos napok kisebb számából ered, mint a meleg napok magasabb számából. Ez arra utal, hogy a papagájok talán az enyhe téli időszakot részesítik előnyben a forró nyarakkal szemben.
A földi méréseink azt mutatták, hogy míg a hőmérséklet pozitív gyenge (Pearson r = 0,25) és a megfigyelés időpontja pozitív közepes korrelációval (Pearson r = 0,49), a légnyomás negatív gyenge korrelációval (Pearson r = -0,3) áll kapcsolatban a megfigyelt papagájok számával.
A madarak viselkedésének megfigyelése során a papagájok szociális aktivitását vizsgáltuk egy nagyon érdekes időszakban: február közepén a március végéig tartó költési időszakban. A tevékenységeket 6 típusba soroltuk: 1) a papagájok biztonságos helyet vagy élelmet keresnek, 2) papagájpár, 3) papagájok és fészkük, 4) papagáj harc az ellenséggel, 5) papagáj mint őr vagy élelemkereső, 6) nincs papagáj vagy más madár. Februárban azt tapasztaltuk, hogy a papagájok aktivitása leginkább a párjuk és a fészek körül figyelhető meg. Egyik ragadozójukat, a szürke mókust a tojásrakás időszakában lehetett megfigyelni. Március második felében a gyűrűsnyakú papagájok nagyobb aktivitást mutattak tágabb közösségükben, amikor rajokban figyeltük meg őket.
A saját fejlesztésű felmérésünkben azt találtuk, hogy a válaszadók általános benyomása a vadon élő zöld papagájokkal kapcsolatban semleges (MEAN =2,95). A legtöbb válaszadó egyetértett azzal, hogy a vadon élő zöld papagájok ugyanolyan őshonosnak tekinthetők Bonnban, mint más madarak, és nem gondolják, hogy a papagájok különlegesebbek (egzotikusabbak, gyönyörűbbek vagy aranyosabbak) lennének, mint más bonni madarak.

Méréseink és elemzéseink bebizonyították, hogy az éghajlati tényezők változása kedvez a papagájok elterjedésének a jövőben. Ez azt jelenti, hogy hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a városokban vadon élő papagájokkal élhetünk együtt.
Mivel a helyi média időről időre beszámol a papagájok zajossága miatti konfliktusokról, arról, hogy mennyire zajosak, mennyire szemetelik a várost, és milyen károkat okoznak a házakban és más ingatlanokban. A megoldási javaslatok főleg a papagájok elűzésére irányulnak a városból, például sólymok, mint természetes ragadozók alkalmazásával vagy rakétarobbanásokkal. Úgy gondoljuk, hogy ezek nem jó megoldások: Bármilyen intézkedésnek a megelőzésre kell összpontosítania, és ahhoz, hogy megtaláljuk a legjobb módszert, először meg kell értenünk a papagájok viselkedését. Javaslataink a következő problémák megoldására irányulnak:
Ha csökkenteni vagy elkerülni szeretnénk a papagájok által az épületekben okozott károkat, a legjobb megoldás erre a mesterséges fészkek használata.
A madárürülék a városokban nem csak a papagájok, hanem a galambok miatt is problémásabb kérdés. Több cikk is rámutatott, hogy a madarak guanója olyan mikroorganizmusokat és baktériumokat tartalmazhat, amelyek betegségeket okozhatnak és átvihetők az emberre. Ebben az esetben a legjobb megoldás az lenne, ha a parki padokat és pihenőhelyeket a madarak élőhelyétől távolabb helyeznénk el.
Fiatal climate detectives-ek csapataként meg vagyunk győződve arról, hogy ezek az erőszakmentes, megelőzésre összpontosító akciók hasznosak lehetnek a zöldpapagájokkal és más állatokkal való békés és boldog együttéléshez.

Projektplakát letöltése PDF

A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt