A projekt címe: Fröccsenő lemez V követő cipő

Csapat: Szaléziak

Pallaskenry   Pallaskenry   Írország   9 A diák életkora: 16-17 évesek

Csökkenti-e a hígtrágya kijuttatásának "vontatott cipő" módszere a műtrágya igényét a növényeken/legelőkön a "fröccsenő tányér" módszerhez képest?

A gazdálkodás során sok mindent figyelembe kell venni, különösen azt, hogy hogyan lehet a leghatékonyabb, ugyanakkor fenntartható. Miután megismertük a növények trágyázásának különböző módszereit, találkoztunk a hígtrágya kijuttatásának különböző módszereivel. Innen két elsődleges célt tűztünk ki: 1) A kísérlet elvégzése, az adatok összegyűjtése, formázása és elemzése, 2) Egy olyan módszer megalkotása, amellyel az eredményeinket a nyilvánossághoz juttathatjuk, és tudatosíthatjuk. A szántóföldeket hígtrágyatartályt vontató traktorral terítettük be, és a hígtrágya kijuttatásának mindkét módszerét elvégeztük. Mindkét módszerből 100 g füvet gyűjtöttünk össze, amelyet főzőpoharakba tettünk, majd lemérlegeltünk, és a hígtrágya kijuttatásából, majd főzőpoharakba helyeztük, és 10 perces lépésekben (3 óra) 150C-os sütőbe tettük, amíg a szárazanyag tömege nem változott. Hat héten át tanulmányoztuk a fű növekedési ütemét a hígtrágya kijuttatásának módszere alapján, és a következő eredményekre jutottunk. Bár a felszabaduló gázok tekintetében nem volt jelentős különbség, az utánfutó cipő magasabb szárazanyag-tartalmat biztosított, ami azt jelenti, hogy magasabb a tápanyagtartalma, ami jó a környezetnek és a teheneknek, és gazdagabb húst eredményez.

Hat héten át vizsgáltuk a fű növekedési ütemét a hígtrágya kijuttatásának módjától függően, és az eredményeink a következőkre engedtek következtetni.

A vontatott cipő módszerrel kijuttatott hígtrágya hatékonyabban segítette elő a fű növekedését, mint a fröccsenő lemezes módszer. A fűre fröccsenő tányérral kijuttatott hígtrágya magasabb szárazanyag % (a fű tömege a víz eltávolítása után) értéket eredményezett, míg az utánfutó cipő magasabb nyersfehérje- és magasabb DMD (szárazanyag-emészthetőség) értéket mutatott.

- A szárazanyag az összes összetevő (rostok, fehérjék, hamu, vízben oldódó szénhidrátok, lipidek stb.) aránya, amely a víz eltávolítása után megmarad.

- A DMD a szervezet által felszívódó és felhasznált száraz tömeg aránya.

- A D-érték az emészthetőség mérőszáma, amely a takarmánynak a haszonállatok által megemészthető részét mutatja, és amely nyersfehérjéből, szénhidrátokból és lipidekből áll.

- A vízben oldódó szénhidrátok azok az oldható cukrok, amelyek a bendőben gyorsan felszabadulnak a fűből. Ezek a cukrok könnyen hozzáférhető energiaforrást biztosítanak a takarmány emésztéséért felelős bendőmikrobák számára. Ez azt jelenti, hogy több energiát biztosítanak a tehenek számára.

Ezekből az eredményekből (az alábbi táblázatban) arra következtethetünk, hogy a magasabb szárazanyag % a fű magasabb tápanyagszintjét jelzi.
A nyomócipőnek magasabb volt a szárazanyag-tartalma, mint a fröccsenő lemezes alkalmazásnak, ami azt bizonyítja, hogy a tápanyagok felvétele a fűbe a nyomócipő alkalmazásából jobb volt, ami azt jelenti, hogy kevesebb ammónia veszett el.
A magas nitrogéntartalmú műtrágyák befolyásolhatják a fű nyersfehérje szintjét, ami megmagyarázhatja, hogy a kontroll miért tartalmazott magasabb nyersfehérje-szintet.

Másodlagos célunk az volt, hogy kitaláljuk, hogyan terjesszük ezt az információt a nyilvánosság és legfőképpen a gazdák számára. Szórólapokat készítettünk, amelyek információkat tartalmaztak arról, hogy miről szól a projektünk, valamint arról, hogy milyen előnyökkel jár a hígtrágya kijuttatására szolgáló vonócipős módszer használata a fröccsenő lemezes módszerrel szemben.

Projektplakát letöltése PDF

A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt