A projekt címe: Szilázsgödrök VS szilázsbálák a kibocsátás csökkentése érdekében.

Csapat: Haymakers

St.MUredachs College   Ballina   Írország   4 A diák életkora: 14-15 évesek, 16-17 évesek

Hogyan csökkentheti a kibocsátást a gazdálkodási gyakorlatban a silózó gödör használatával a silóbálák helyett.

Miután előálltunk ezzel az ötlettel, megterveztük, hogyan tudnánk az eredményeket grafikonokban futtatni, és ha ez működhetne.Azt is megterveztük, hogy honnan kellene információt gyűjteni, és milyen weboldalak segítenének nekünk. Vázlatosan megterveztük, hogy milyen szakaszokon kell végigmennünk ahhoz, hogy ez a projekt sikeres legyen.

A következő lépés az volt, hogy a weboldalakon információt gyűjtsünk a silózó gödrökről és a silóbálákról, valamint arról, hogy miért használják őket. Ezután információkat gyűjtöttünk a bálák és a bálák borításáról, például az árakról és a gyártás helyeiről.

Ezután ki kellett találnunk, hogy milyen mennyiségű szilázsra fogjuk ezt alapozni, ezért elmentünk a helyi szövetkezetbe, hogy tanácsot kapjunk a használandó méretekről és a hozzájuk tartozó árakról. Tanácsot adott arra vonatkozóan is, hogy milyen fóliát használjunk a bálaburkolatunk alapjául.

Az összegyűjtött információk felhasználásával kezdtük el diagramokat készíteni a silózáshoz használt műanyag mennyiségéről a gödrökben és ugyanez a bálákról. Azt is kutattuk, hogy hová kerül a műanyag, amikor újrahasznosításra kerül, mivel van egy helyi újrahasznosító üzem, amely körülbelül 15 perc autóútra van tőlünk.

Ezeket az információkat egy Google-dokumentumba töltöttük fel, és ellenőriztük, hogy a kapott információk megbízhatóak-e. Ezután elkezdtük a pontok felvitelét a végleges dokumentumba. Két táblázatot is készítettünk a google sheets-en, egyet a bálák műanyag felhasználásáról, egyet pedig a gödrök műanyag felhasználásáról.

Aztán amikor mindezt véglegesítettük, elküldtük, és alig vártuk, hogy felkészülhessünk az áprilisi athlonai bemutatókra.

Az adatok és az általunk talált eredmények alapján megállapítottuk, hogy a bálák hatalmas mennyiségben egyértelműen hatalmasabb mennyiséget használnak fel, mint amennyit bármelyik gödörfedél valaha is felhasználna.Ha egy gazdálkodó csak 50 bála [40.000 kg] alatti mennyiségű szilázst készítene, akkor kevesebb műanyagot használna, mint a tesztekben használt gödörfedél, és kettő olcsóbb lenne.De bármi, ami ennél több, az a járható út, mivel olcsóbb, és kevesebb műanyagot használ a silózott takarmány mennyiségének fedezésére.400 bála (320 000 kg) értékű silózott takarmány mennyiségének fedezésére a bálák 3 000 000 négyzetméternyi műanyagot használnak, míg a gödrök csak 1100 négyzetméternyi műanyagot használnak. A silózott takarmány mennyiségéhez használt gödörfedél súlya 50 kg a bálák esetében és 200 kg műanyag a gödör esetében. Ezt azért találtuk érdekesnek, mert bár a bálákhoz használt műanyag sokkal több, mint a gödörhöz, mégis négyszer könnyebb, mint a gödörfedél.

Mindannyian úgy gondoljuk, hogy ez a projekt sikeres volt, mivel az általunk gyűjtött adatokból megtudtuk az eredményeket.
Sok érdekes tényt tudtunk meg a műanyag felhasználásáról és újrahasznosításáról, és sok érdekességet tudtunk meg a szilázskészítés történetéről is. Az általunk összegyűjtött információkat és eredményeket most átadhatjuk a gazdáknak, hogy a helyes irányba tereljék őket a szénlábnyomuk megváltoztatásában.Érdekesnek találtuk a műanyag mennyiségének különbségét a gödör és a bálák között.Ebből az információból most már tudjuk, hogy a kisebb mennyiségű szilázs tárolására alkalmas gazdáknak jobb, ha a bálákat választják a gödör helyett, mivel jelenleg ez az olcsóbb.A műanyag ára az utóbbi időben felment az árban, és arra kényszerítheti a gazdákat, hogy mindenképpen változtassanak a bálákról a gödörre.

Projektplakát letöltése PDF

A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt