A projekt címe: CANTABRIA MEGVÁLTOZTATJA A SZÍNÉT

Csapat: SAFADETECTIVES

Sagrada Familia   Herrera de Camargo   SPANYOLORSZÁG   40 A diák életkora: 14-15 évesek, 16-17 évesek

Miért kell a gazdáknak nyáron a télire fenntartott takarmányból etetniük az állatállományt?

A folyamatban lévő éghajlatváltozás negatívan befolyásolja a kantabriai időjárást, és megzavarja a csapadék természetes körforgását. Annak ellenére, hogy a régió enyhe éghajlatú, stabil hőmérsékletű, széljárású és csapadékú, a mezőgazdasági ágazatot, különösen a tejipart ez érinti, és csökken az állattenyésztés és a mezőgazdasági termelés aránya. A tavalyi tavaszi szárazság nagy aggodalmat okozott a gazdák körében, akiknek nem volt elegendő legelő az állatállományuk számára. A csapadékhiány miatt a gazdáknak a télire tartalékolt takarmányt kellett felhasználniuk az állatok nyári etetésére, mivel a kantabriai zöld rétek sztyeppéhez hasonlítottak. Emellett a régió gazdái állandó öntözést alkalmaztak, és egyes falvakban még vízlezárásokat is be kellett vezetni.
Annak érdekében, hogy megvizsgálják és megoldásokat találjanak annak megakadályozására, hogy Cantabria elveszítse buja zöld táját, az AEMET (állami meteorológiai ügynökség) adatai alapján összehasonlító tanulmányt végeztek az elmúlt 20 év négy hónapjának hőmérsékletéről és csapadékmennyiségéről. Továbbá az ESA EO Browser műholdjának adatai és felvételei alapján értékelték a klorofill és az NVDA szintjét a terület több régiójában, megvizsgálva, hogy a színindex hogyan változik az évszakok szerint, és hogyan csökkent az utóbbi években.
Végül interjúkat készítettek a kantabiai gazdálkodókkal, hogy összegyűjtsék tapasztalataikat és véleményüket. A kapott információkat arra használták fel, hogy összehasonlítsák az észak-kasztíliai és leóniai gazdák által vásárolt takarmány árát az elmúlt évek csapadékmennyiségével, megfigyelve a növekvő költségek és a csapadékhiány tendenciáját.

Az állami meteorológiai ügynökség, az AEMET adatainak felhasználásával egy körülbelül 20 éves tanulmányt végeztek, amelyben az év különböző hónapjainak hőmérsékletét vették alapul, amely egybeesik az évszakos változásokkal. Az egyes évek grafikonjait összehasonlítva megfigyelhető, hogy az eredményekben nincs nagy eltérés, mivel az elemzett hőmérséklet átlagot jelent. Látható, hogy egyes hónapokban sokkal kevesebb eső esett, mint más hónapokban, de ezek konkrét időpontok. A csapadék elemzésével valami hasonló történik. Az adatok megfigyelésével igazolták, hogy ugyanabban az időszakban kevesebb csapadék hullhat, de nem mennyiségben, hiszen ha esik, akkor többet esik, mint korábban.
Másrészt az EO BROWSER műhold segítségével elvégezték az NVDA együttható elemzését, amely a klorofill indexet méri Kantábria különböző területein. A színindex alapján igazolták, hogy ezekben az esetekben valóban változik, mind az évek között, azaz jelenleg alacsonyabb, mint 10 évvel ezelőtt, mind pedig a nyári és a téli hónapok között, ebben az esetben nagyobb kontraszt figyelhető meg.
A gazdákkal készített interjúk során úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás nemcsak a legelőkön vagy a hőmérsékleten, hanem az általuk használt takarmányok árában is érezhető. A kantabriai állattartó gazdaságok a takarmányt, a bükköt és a lucernát Kasztília és León északi területéről, a kantabriai határról vásárolják. Így a kasztíliai elsődleges ágazat hivatalos adatait felhasználva igazolták, hogy az elmúlt három évben a csapadékhiány miatt a takarmányárak emelkedő tendenciát mutatnak.
Bár az adatok hozzáférhetősége bonyolult és nem meggyőző, azt mondhatjuk, hogy az éghajlatváltozás észrevehető, és különböző intézkedéseket kell fontolóra venni annak érdekében, hogy megakadályozzuk a kantabriai zöld színek eltűnését.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a klimatológiai adatokhoz jobban hozzá kell férni, hogy a polgárok megismerhessék azokat.
Fontos, hogy továbbra is támogassuk és láthatóvá tegyük az elsődleges ágazatban végzett munkát és a benne dolgozókat, mivel az ágazat fontos szerepet játszik környezetünkben. Emellett az ültetvények telepítése és az erdőtelepítés fontos az ökoszisztémák fenntartása érdekében. A fák természetes szén-dioxid-elnyelők, amelyek nagy mennyiségű szenet kötnek meg. Amikor a fák eltűnnek, a bennük visszatartott szén a légkörbe kerül, növelve az éghajlatváltozásért felelős üvegházhatást. Ugyanezen a vonalon haladva, az erdőkben tűzvédelmi sávokat kell kialakítani, hogy a tüzek ne terjedjenek olyan gyorsan, és így fenntartsák az erdőket. Mivel a tüzek az egyik ok, amely véget vet a vadvilágnak és a növényzetnek a területen, kárt okozva a talajban. Másrészt víztartályokat lehetne létrehozni az esővíz felhasználására, és így öntözésre lehetne használni.

https://sites.google.com/d/1vzLQxNkzivFOrErX5bw8wyPy0OomVcSE/p/1GDcQW_qeIai4nX4pa7JrX2IxsC204A5K/edit?pli=1

Projektplakát letöltése PDF

A projekteket a csapatok hozzák létre, és teljes felelősséget vállalnak a megosztott adatokért.
← Minden projekt