Éghajlati detektívek Projektek 2019-2020

A projekt címe: "Ha az emberek törődnek, a Fekete-tenger túléli"

Csapat: Ovidius

2019-2020   Ovidius középiskola   Constanta   Románia   6 A diák életkora: 14-15

Feltérképeztük a helyi közösségek Fekete-tenger vízminőségére gyakorolt hatását. Kiválasztottunk 5 pontot a helyi parton, és adatainkat összehasonlítottuk a műholdak felvételeivel és a rendelkezésre álló adatbázisokkal. Minden egyes pont esetében megnézzük, hogyan változtak az időjárási adatok az elmúlt évek során. A romániai Fekete-tenger partján 5 állomást állítottunk fel vízminták gyűjtésére és a levegőminőségi paraméterek rögzítésére, havonta 2-4 alkalommal, az alábbiak szerint: - mintavételi helyek kiválasztása (Constanta, Agigea, Techirghiol, Tuzla, Murfatlar) -a levegő paramétereinek meghatározása (hőmérséklet, szélirány, szélsebesség, légnedvesség, felhőborítottsági index) -a víz paramétereinek meghatározása (vízhőmérséklet, pH, oxigén, zavarosság, oxigén telítettségi százalék, vezetőképesség) -fizikai-kémiai adatok rögzítése (3 hónap, 2019 decemberétől 2020 februárjáig) -az emberi tevékenység rögzítése) (levegő/vízszennyezés, szilárd hulladékok) -tengeri/parti biodiverzitási események (algavirágzás stb.) -műholdas felvételek (hőmérséklet, páratartalom, szél) - Sentinel, EO Browser -a szárazföldi adatok korrelációja a műholdas adatokkal, grafikonok és táblázatok készítése -adataink összehasonlítása a helyi kutatóintézetek többéves felvételeivel és a műholdas információkkal -kapcsolatfelvétel a helyi közösséggel annak érdekében, hogy javaslatot tegyenek a környezetre gyakorolt hatás csökkentésére.

Összehasonlítva a megfigyeléseink során regisztrált adatokat az adatbázisokban (például a Román Tengerészeti Kutatóintézet és a Meteorológiai Intézet által kínált adatbázisban) található adatokkal. Egyértelmű növekedést tapasztaltunk a levegő átlaghőmérsékletében, de a vízhőmérsékletben is. Voltak olyan paraméterek, amelyekről sem helyi, sem országos szinten nem készültek felvételek (például a vezetőképesség). A szélsebességre és -irányra vonatkozó adatok nagyon heterogének voltak, így nem tudtunk tendenciát meghatározni. A pH esetében a saját adatainkat használtuk, amelyeket korábbi projektek során, az elmúlt 5 évben iskolánkban, idősebb társaink által rögzítettünk. A legérdekesebb jellemzők, amelyeket vizsgáltunk, a helyi hatóságok által kidolgozott strandbővítési projekt után a parton bekövetkezett változások voltak. A parton több, a tengerfenékre jellemző moluskafajt azonosítottunk, amelyek látványosan megváltoztatták a biocenosys szempontjait. Ami a pH alakulását illeti, a víz savasodását észleltük, igaz, hogy nagyon kis mértékben, de úgy véljük, hogy ez a Fekete-tenger vizeinek tendenciája. A mi regisztrációinkban a pH enyhén savas volt (6-7), de a múltban az átlagérték 7 fölött van (alkáli). Úgy véljük, hogy a légköri CO2 növekedése a tengervíz pH-értékének megváltozásához vezethet, ami jelentős következményekkel járhat a tengeri élővilágra nézve, az algáktól a halakig.

- a parton lévő szilárd hulladék mennyiségének csökkentése - a turizmus partvonalra gyakorolt hatásának csökkentése - a vízbe folyó szennyvíz ellenőrzésének fokozása - a partépítések jobb ellenőrzése - a parton végzett munkálatok az eróziós hatások csökkentése érdekében.